Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Tisza völgye

lakosság között olyan bensőséges, testvéries az egyetértés, mely pél­dául szolgálhat a nemzetiségi vidékek lakosainak. A magyar világ ki­alakulásában, a görög katholikus egyház papja, Egressy János élén, természetesen döntő szerepe van a községben elég' szép számban élő értelmiségnek, mely a lakosságtól inem elszigetelten, külön mesgyéket járva, egymással kicsinyes társadalmi harcokat folytatva éli a maga szűkkörü világát, hanem 1 mint a nép vezetői, bőven veszik' ki részüket minden társadalmi megmozdulásból. A község predéstinálva van arra, hogy rövid időn beiül turista és üdülő központtá legyen. Környéke látnivalókban cazdag. öt kilométer körzettől kezdve már rengeteg fenyőierdőket, felhőket megállító két­ezer méteren felüli hegycsúcsokát, elbűvöld tájakat, víz,eséses patako­kat, teriçerszemszerû tavakat, érdekes vízduzzasztó müveket és olyan gazdag szubalpin flórát talál az erre járó, vagy itt üdülő, mint kevés • pontján a csonka hazának. A falu népe jámbor, vendégszerető. Népi művészete elsőrangú. Varrottasai, szőttesei, faragásai művészi kivite­lűek, formagazdagok. Ünnepi viselete festői. Házaik egyszjerüek, de tiszták. Szobáik nyári tartózkodásra alkalmasak. Az ellátás olcsó. Szó­val: Bogdán egyik legideálisabb üdülőhelye Kárpátaljának, miért is jó lé'ekkel ajánlhatjuk mindazoknak, kiK a tájszépségek mellett üde, ózon­dús levegőben; kényelmes otthonban kívánják eltölteni nyaralásuk napjait. * Bogdánból számos iránýban ágaznak ki a túristaútak részben a Csoma-Hora (Czarna-Hora) rengetegéből kimagasló havasokra, rész­ben a Kárpátalja déli határán álíó Pop-Ivánra. A Pop-Iván ellentétben Kárpátalja homokkőzónájának hegyóri­ásaitól, kristályos kőzetekből: gnájszból, gránitból, kvarc porfirból, agya­gos csillámpalából van fölépítve. Csúcsa 1940 méternyire emelkedik a tenger színe fölé. A havasra törekvőnek a község' nyugati részébjen, ínyiló Kvasny-patak völgyében kell elindulnia és mindaddig menni, míg csak el nem éri a Kvasny-dtazzasztót. Innen egy erősjen sziklás út vezet keletre, az 1748 méfie res Retroszu! havasára, majd 1 csekély szinti eltéréssel a Berlabaszkára (1736 m.). A Berlabaszkánál délre fordulunk. Találkozunk a Rahó felől jövő sárga jelzésű úttal, honnan gyakorlottabb' turisták által könnyen leküzdhető kapaszkodón jutunk föl a Pop­Ivánra, melynek a kristályos hegységet jellemző szakadékos orma, mintegy 500 méterrel emelkedik az erdőhatár fölé. A túra egyenletes lépéssel, időközi meg-megállásokat, széttekinté­seket is beleszámítva, körülbelül 7—8 órát veSz igénybe, miért is gyakorlatlanabbaknak ajánlatos a *Kvsny-vízfogó melletti menedékház­ban (803 m.) meghálni és csak másnap folytatni az útat. t A Pop-Iván északnyugati oldalán, 1600 méter magasságban, 50 személy befogadására alkalmas menedékház áll, melytől másfél óra alait lehet fölkapaszkodni a csúcsra. Az innen látható körkép, mindén fáradságot megérdemel. Egy másik érdékes túra a község keleti végéből indul ki. Itt a Sciavul-patak torkolatánál kell bekanyarodnunk a völgybe, melyben eléig jó úton jutunk a Sciavul vö.'gyzárógját tavához. Ennek ÖsszegyüJ­— 611 — 35

Next

/
Thumbnails
Contents