Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Rutén föld néhány statisztiaki adata

termelésre. Gyümölcsei közül legtöbb az alma, szilva és ringlóféle. Cseresznye, meggy, kajszi- és őszibarack, dió, viszonylag rniár sokkal kevesebb terem. Ha a mellékelt 9. számú kimutatást átfutjuk, látjuk, hogy az almafák száma egymagában csaknem annyi, mint a többi gyümölcsfanem együttvéve. Az almatermés lényeges táplá'ékpótlója a lakosságnak és Hozama olyan bő, hogy eladásra is kerül belőle, illetve mint az integer Magyarország idején, az Alföld peremvidékein ismét élénk cserekereskedés tárgya lehet. Kárpátalja lakosságát hatalmas kiterjedésű rétjei, havasi legelői, jelentékeny mértékben utalják állattenyésztésre. (10 sz. tábla.). Az i stá'ló-tartás alig jöhet számba, de annál figyelemre méltóbb a külterjes tenyésztés, mely a Poloninák nagykiterjedésű legelőin virágzó és sok ezer embert foglalkoztató, eltartó termelési ág. lü. sz. Állatnem : márc. 15-18. visszanyert területen drb. i

000 hold területre számítva : 1000 lakohra számítva : ápr. 4-én visszanyert területen drb. Együtt : drb. Szarvasmarha 176.685 • 91 2 319-8 19'862 196547 Ló 31 464 16 2 56'9 3.404 34868 1 Sertés 54.202 28'0 991 7.495 61697 1 Juh 96.068 49-6 173*8 3.120 99138 Legintenzívebb a szarvasmarha tenyésztés. Állataik ugyan igénytelenek, kis testüek, dé az idők viszontagságait jó! tűrők, szaporák, jó tejelők s így tejtermékeikkel is lényeges hasznot hajtanak gazdáiknak. Ha figyelembe vesszük, hogy a trianoni Magyarország területén 1000 k. hold területre átlag 135 szarvasmarha jutott s ßzzet szemben a Ruténföldön ugyanolyan területen, de hasonlíthatatlanul jobb viszonyok között csak 95 marha él, elképzelhetjük, hogy a marhatartás terén milyen föllendülést lehetne elérni s úgy ezzel, mint a fölös tejtermékek forgalomba hozásával, mennyire lehetne az itt tengődő lakosság életszínvonalát emelni. Kárpátaljának 1939 ápr. 4.-én visszakerült részében sokkal sűrűbb az állatállomány, mint az előbb visszaszerzettben. Igy 13.7°/o-kaí több szarvasmarhát, 50.4<y

0-kal több lovat, 59%-kal több sertést tenyésztettek itt s 20,287 drb, kecske, vagyis majdnem fefe annyi került összeírásra, miint a nyolcszorta nagyobb trianoni területen. A Ruténföldnek kétségtelenül legnagyobb értékei az erdők. (I. 7. sz. táblát.) Sajnos azonbán, e tekintetben még nincsenek pontos statisztikai adataink s így a terület gazdásági jelentőségéről sem tudunk tiszta képet alkotni. Föntebb közöltük, hogy Kárpátalja egész területén 1,137.158 kat. hold erdő van. Ennek 10o/o-a tölgy-, 60o/o-a bükk-, 27.3%>-a fenyő és 2.7%-a vegyes fa. Ezeknek az erdőknek a birtokbavételével hazai faszükségletünk — különösen lombos fában — 568 — 35