Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A rutén nép küzdelme a szabadságért - Kárpátalja

ďó, csaknem pontosan észak-délirányú vonalat, melynek legdélibb pontjában, az Ungmegyében levő Pá f ó c község fekszik. Ennek az újonnan nyert területnek kiterjedje 1070 km 2 s így ezzel a Ruténföld ma 12.155 km Vt zár be. Hogy fogalmunk legyen a Ruténföld nagyságáról, hasonlítsuk össze néhány magyar vármegyénkkel. Igy Pestmegye területe 12.605 km a dunántúli Somogy vármegyéé 6531 km ->., Zala vármegyéié 5121 krrr. Vagyis a mai Ruténföld' valamivel kisebb, mint Pest megye és kiterjedése akkora, mint Zala- és Somogy megye együttvéve. Miiint látjuk tehát, az új terület magában véve nem nagy, politikai, hadászati, gazdasági és turisztikai értéKe azonban szinte töíbecsülhetetlen s így Szent István birodalmához való visszakapcsolása n;agy nyereséget jelent. Az 1930. évi cseh népszámlálási adatok szerint, Kárpátalján 590.009 lélek lakott. Ez nemzetiség szerint a követkézőképien oszlott meg : 408.278 rutén, 75.497 magyar, 68.545 német, 21.840 oláh és 15.846 egyéb. A zsidóság egy jelentékeny része, német anyanyelvűnek vallotta magát. Ez a kimutatás természetesen nem hiteles, mert tudjuk, hogy az összeírást Csehszíovákia egész területén, a magyarság és ruténség rovására állították egybe. Hiteles adatokat a most toJyó összeírás lesz hivatva megállapítani. Ha egy pillantást vetünk Kárpátaljának nevezett Északkeleti Kárpátok vidékének geológiai térképére, látjuk, hogy a Kárpátokat felépítő inagy kőzetövezetek közül, területén mindössze kettő fejlődött ki erőteljesebben és pedig a határvidék 35—55 km

1, széfes oligocénkori homokkő zónája és ezen belül, ezzeí párhuzamosan, a vulkáni (andezit, andezittufa, riplit) őv. Mészhegyeket ezien a területen nem találunk. Kristályos kőzetek csak

1 a terület legdélibb részén, a Visó-völgytől keletre, Rahó felé nyomulva fordulnak elő. És ugyanezen a tájon, a két Tisza fegteíső folyása vidékén, Lengyelországból nyúlik át egy kréta-őv, mely körülbelül a Fekete-Tisza forrásai között, a Pantyr-szorosnáJ töri át a régi magyar határt. Az Alföld felé gyorsan sűlyedő vulkáni, őv alatt, húzódik a hegyekből lerohanó vizek hordalékából feltöltődött penepién, miely legnagyobb részben eltakarta a régi tűzhányó működés apró láva és tufa pöttyeit, úgy, hogy ezek csupán csak néhány helyen, mint szigethegyek merednek ki az íalluviális környezetből. Hogy milyen felépítésű a Kárpátoknak ez a része, azt pompásan szemlélteti Cholnoky professzornak a fejlécben bemutatott rajza, helyesebben az azután készült vázlat, melyről a következőket olvashatjuk le: A szeles homokkő-övezet, menedékesen ereszkedik az orosz! föld

1- és hirtelen sűlyed a magyar terület felé. A hegység vízválasztója mindenütt az ország határán húzódik, de nem ezen a vonafon, hanem kissé nyugatra emelkednek ki belőle a legmagasabb csúcsok. A csúcs elnevezés ugyan — pl. tátrai értelemben — n,em illeti megj — 530 — 35