Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A három északkeleti város

iyek főleg uradalmainak magyar és rutén jobbágyaiból, kisnemesséhgéből alakított seregét hadianyaggal látták el. A szatmári békével Munkács ege végkép beborult. Császári katonaság költözött falai közé, mely fenntartásával nem törődött s így, a vár a múló évtizedekkel egyre pusztult, roskadozott, mígi végre a katonaság elhagyta, hogy II. József a politikai bűnösök állami börtönévé tegye. Itt töltötték büntetésüket a hatvan évre elítélt Franyó Rémig piarista és a Hebenstreit-féíé bécsi összeesküvés részesei. A munkácsi vár kazamatáit egyébként már a korábbi időkben is fölhasználták börtönül, hogy a hatalom útjában állókat ide rejtsék! el a távoli keleti végekrle. Igy I. Rákóczy Gyöngy három éven át itt tartotta fogva az őt megsértő Taraszovics Bazil püspököt. A vallási örjöngésben szenvedő Báthory Zsófia ide hurcoltatta roppant uradalmának katholikus vallásra térni inem akaró protestáns papjait és tanítóit. 1682-ben Thököly bosszúja, a vár legmélyebb, öröksötétű börtönében három éven át tartotta fogva az I. Lipóthoz hű Koháry Istvánt. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc ide záratta el az esztergomi várat feladó Forgách Simon brigadérost. A Martinovics-féle szabad

1ságmozgalomban való részvétele m|iatt hétéves rabságának utolsó évét (1800 aug. 25-től 1801 jún. 28-ig) itt töltötte Kazinczy Ferenc, a magyar irodalom reform korának vezéregyénisége és rövid időre a reakciós osztrák kormány ide záratta el Ypsilanti Sándor és Miklós görög szabadsághősöket, míg azokat a csehországi Theresienstadtba nem szállították . 1805-ben, mikor Napoleon győzelmei a bécsi udvart menekülésre kényszerítették, Splényi József és Almássy Páí koronaőrök a munkácsi várban rejtették el a magyar koronát, melyet 1805 no\k 12-től 1806 márc. 9-ig őriztek itt. 1834-ben óriási tűz pusztította a vár ban, mikoris a lőporraktár felrobbanása következtében, a bástyafalak egy része levegőbe repült. Ugyanekkor égtek el a vártempiom értékes szerelvényei és ezek között az a miseruha is, melyet a vezérlő fejedélem díszpalástjából készítettek. Az elpusztult várat Lederer Ignác, országos hadi kormányzói építtette újjá, de a haditechnika fejlődésével fölöslegessé vált bástyatornyait nem hozatta helyre s így a vár távlati képe ma egészen más, mint volt az előző századokban. Tizenhárom nappal a világosi fegyverletétel után, Mezőssy Pál honvédőrnagy .1849 aug. 26.-án adta át a várat az oroszoknak, mely alkalommal a fölvett áítadási jegyzőkönyv szerint 32 tiszt, 329 közember, 23 ágyú, 569 fegyver, 1 zászló és 12 ezer töltény került az oroszok kezére. 1855-ben Munkács várát újra börtönnek rendezték be, hogy, nemzeti életünknek abban a szomorú korszakában, melyet abszolutizmusnak nevez a történelem, ismét számtalan hazafi szenvedjen börtöneiben. 1897-ig közönséges bűntettesek börtöne. Majd lakatlanul marja; az idő foga, hogy 1915-ben, a világháború idején, átmenetileg katonai laktanyának rendezték be. A csehek

1 20 éves vérlázítóan erőszakos és durva uralmuk alatt, kazamatáit újra megtöltötték magyar és rutén politikai foglyokkal, 'kik 1938 nov. 10.-én, a csehek kitakarodásakor nyerték vissza szabadságukat. A sok

1 százados életet élt munkácsi várban valószínűleg ezek a politikai martirok voltak az utolsó — 515 — 33