Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Kalandozások a Magas Tátrában

Évforduló hajnalán Vágika halálának, megmozdult a rög, elsimult a fű|s;záil a sír fölött. Parányi forrás fakadt a sírból, a sírbannyugvó szép leány szivéből. Ekkor született meg a Fe h ér-Vág. Másnap, hajnalban, ugyanaz történt a messze kéklő bércek egy tisztásán, a Kriváň alatt, Kúzusz sírjánál is. Az ő szivéből a F eket eVág fakadt. Csörögve indult egymás keresésére a keit forrás. Kígyózva siklottak a völgybe s ha más alakban is, de egyesültek. Gyöngyöző hlabjaük vidám csobogásai pedig 'szövögetik iá regét: szerelemről, boldogságról, mely nem múlik el soha,... soha! Évezredek óta így folyik együtt a Fehér- és Fekete-Vág. Visszatérve a Csorba-tóhoz, a Mengusz völgyébe lépünk és mindjobban beletemetkezünk a sziklavilágba. Az ösvény baloldalán hatalmas hegyfal húzódik. A hegyfalakat szemlélve, úgy érezzük, mintha a Föld őskorából százezernyi év története rohanna tova. Mintha látnók a jégkorszak borzalmas glecsereit. Hatalmas morénáit. A végtelen jeget. Havat, örökös telet. A völggyé szántott szakadékokat. És ezernyi-ezer év leforgása után, mintha látnók lassankint átalakulni a jégvilágot egy új világgá, mely most szépségének teljes pompájával: gyönyörű erdőivel, virágtól hímes napsugaras rétjeivel, zúgó patakjaival kedveskedik a vándornak. Másféiórai kapaszkodás után elérjük a Tátra egyik legszebb és leglátogatottabb tavát, a P o p r á d i-t ót. Sötétzöldbe játszó kristálytiszta vizében a pisztrángok százai játszadoznak. Környéke lue-, vörös- és cirbolyfenyővel-, följebb a sziklákra simuló törpefenyővel fedett. A menedékház tornácáról isteni kilátás tárul elénk. Szemben az Oszt e rva kúpja. Gyepes lejtője. Jobbra a Mengusz-völgy fölött őrtálló négyesorm'ú B á sty a. Balról a J é g völgyi-tó hoz és Bat i zfalvii -csúcshoz vezető Tö r m e I é k vö Ig y. Mögöttünk a K a pak i és Ga nék tarajos falai. Előőrsei a Tátra-csúcsnak. A Magas Tátra láncai délről néive. A Mengusz völgyéből a csúcsok felé törtetünk. A hincói-tói elágazásig mohos lucok és terebélyes cirbofya-fenyők között vezet az ösvény. Ettől kezdve gyorsan törpülnek a fák. A gyalogfenyő vörösA Magas Tátra lánca Poprád felől. i. A Magas Kriván. 2. Szoliszkó gerinc. 3. Bástyagerinc. 4. Tupa. 5. Koncsiszta. 6. Batizfalvi völgy. 7. Gerlachfalvi csúcs. 8. Felkai csúcs. 9. Lengyel nyereg. 10. Kis-Viszoka. 11. Bibircs. 12. Szekrényes gerinc. 13. Nagyszalóki csúcs. 14. Nagytarpataki völgy. 15. Vöröstorony. 16. Jégvölgyi csúcs. 17. Középorom. 18. Zöldtavi csúcs 19. Jégvölgyi csorba. 20. Fecsketorony. 21. Lomnici csúcs 22. Késmárki cs úcs. 23. Ilonafalvi csúcs — 496 — 30