Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Kalandozások a Magas Tátrában

frissen hullott hó kerül a sziklák tetejére. A hótakaró egyre vastagodik, egyre lejebb száll a hegyek oldalán. Lenn, a völgyben sárgul már a fák lombja, aszik a fű, csak a komor fenyvesek nem változta ják köntösüket a tél közeledtére. Maradnak zölden továbbra is és csak a téli zúzmara öltözteti őket hófehérbe.« Ha tekintetbe vesszük egyfelől a hegység tengerszínfeletti magasságát, másfelől pedigi azok befolyását a vízpára sűrűsödésére, akkor meg kell állapítanunk, hogy a Tátravídek csapadékviszonyai szegénynek mondhatók. A legkisebb évi csapadékmennyiséget 619 milliméterrel, Késmárkon mérték, míg ezzel szemben pf. Budapest ugyanekkor 715 milliméter csapadékkal szerepel. De a maguk 661, illetőleg 664 milliméter csapadékával, ugyanilyen szegénynek mutatkozik Igló és Lőcse, sőt a Tátraaljban mélyen lenyúló Füred is, hol egy év alatt mindössze 815 milliméter eső és hó esett. Ha ezekkel az adatokkal szembeállítjuk pl. a Kárpátok keleti karéjába eső vidéket, vagy az Alpokat, csak akkor tűnik föl igazán a Tátra csapadlékszegénysége. Míg ugyanis Máramarosban, S z i ne vér- P o I v áná.n 1500, addig az Alpokban 2000—2500 milliméter volt az évi csapadék mennyisége. A nyári csapadék természetesen több, mint bármelyik évszaké, Megállapították ugyanis, hogy nagy átlagban a Tátra északi oldalán az évi mennyiség nek 47o/o -a, a dél in pedig 43 % -a esett a nyári évszakra. Egyébként a Tátra klimatikus (viszonyaira vonatkozólag az alábbi kimutatás ilgien érdekes adatokat tartalmaz : H e 1 y : Tenger feletti magasság Évi közép hömérsék Évi közép légnyomás Évi csapadél mennyiség Déli oldal : Tátrafiired 1005 m. 5.5 0 C. 675.1 814.6 ran. „ Késmárk 618 m. 6 3 0 C. 705.9 619.0 mn. Igló 458 m. 7.3 0 C. 720.7 663.3 mn. „ Lőcse 573 m. 7.3 0 C, 715.2 661.0 mn. „ Szomolnok 564 m. 7.9.° C. 777.5 •658.6 rím. Északi oldal Javorina 1018 m. 3.1.° C 674.0 938.0 nm Hogy mi különbség van a Tátra alatti Poprád-völgy és a tőle délre mindössze 20—25 kilométer légtávlatbán kanyargó Hernád-völgy terményeinek érési ideje között, azt az alábbi inéhány adatból léjük: A Poprád völgyébén a búza június 25.-én kezd virágozni é augusztus közepén aratják. Ezzel szembén a hernádvölgyi aratás 1)—12 napppal hamarabb kezdődik. Az Őszi rozsot a Poprád völgyében augusztus közepén, a ternád völgyében pedig július 25.-e táján aratják. A szénatakarítás a Hernád' völgyében június 23.-án, a íoprádvölgyben július 3.-án, a havasi réteken július 25.-én veszi kzdétét. Sarjút a Hernád-völgyében augusztus végén, a Poprád-völgybe szeptember közepén vágnak. A havasi réteken csak igen hosszúés me— 488 — 30