Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Szepesség.Késmérktól Dukláig

Az 1416-ban elhalt Kapy András fia, János, 1440-ben hűtlenségbe esett, mire I. Ulászló király elkoboztatta a birtokot és! azt a Rozgonyiaknák adományozta. Ám abban az időben könnyebb voit egy donációs fevelet kiáílítani, mint az adományozottakat birtokba heíyezni,, ha az előző tulajdonos gáncsot vetett. A Kapyak is fittyet hánytak a királyi parancsra. A nota infidel itat i s-t, vagyis a hűtlenséget megállapító, vagyontkobzó ítéletet hozó stafét hátához verték a nádori pecséttel ellátott írást A donáciqs comissiót, mely az új tulajdonosnak, Rozgonyi Simonnak volt átadland'ó a birtokot, fegyveres zsoldosokkal űzték el s így Simon úr süthette az adbmányíeveret, Kapy János pedig tovább is regnált az uradalomban. A Kapy-utódbk közül többen viseltek országos tisztséget. Igy Kapy János unokája, János, 1464-ben Mátyás király főajtónállóija. Menyhért, 1524-ben Sárosmegye alispánja. György, II. Lajos tárnokfmiestere. Ugyanaz, ki 1526-ban elvérzett a mohácsi csatamezőn. A Mohács utáni trónvillongások idéjén, a Kapyak, mint a vidék várurai közül a legtöbb; visszaemlékezvén az 1505-<iki rákosi orszäg»gyűlés ama határozatára, hogyha a Jagellók fiága kihal, soha többé nem választanak magyar királynak idegen fejedelmet, Szapolyai István pártjára állottak. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a másik trónkövetelő, I. Ferdinánd, nemcsak egyszerű, hűtlenségben maraszta Itatta el a János-párti urakat, hanem actus maioris potentiaenek, vagyis hatalimaskodásnak .minősíttetvén tettüket, kiküldte ellenük megtorló csapatait, híveinek efőre is szétosztván bárhol is tataiható birtokaikat. 1737-ben így jelentek meg Wels császári vezér zsoldosai Kapi; vár alatt is, ahol azonban már nem találták a Kapy-testvéreket. Azok, ugyanis megneszelvén a bajt, hirtelenbén összeszedtek értékeikből annyit, amennyit csak tudtak, és nehéz társzekereikkel átdöcögtek a lengyel földre. Wels már csak nyitott kapukat és üres várat talált. Kapi ettől kezdve koronabirtok. Német őrség tanyázik falai között. Ez űl benne még akkor is, mikor a török által Magyarország' királyának kikiáltott Thököly Imre megindítja hadait I. Lipót ellen és felvidéki útjában elfoglalván egy csomó várat, többek közt Kapit is hatalmába keríti. i De a dicsőség nem tart soká. A kocka forduf. Az osztrák zSot1 doshadak megindulnak az elfoglalt várak visszaszerzésére. Egymásután szabadul'föl Ónod, Tokaj, Kassa, Eperjes. Schultz császári vezér Kapit veszi ostrom alá. Nem kell erőlködnie, mert az őrség csakhamar megadja magát és a szabadságvédŐk zászlaja örök időkre lekerül a vár tornyairól. Nem sokkal később, Kapit is elérte a középkori várak rendes sorsa: éghető részeit elemésztette a tűz. A tetőtlenül maradt falakat kikezdte az idő, megbontotta a késői nemzedékek csákánya. Köveit te hengergették a völgybe s azokból építették föl házaikat. A vár tövében meglapult Kapi község temploma is a vár köveiből épült. A Szekcső partján kis zsúptetős ház bámul a hegytetőn gunnyasztó romokra. Aféle sárból ragasztott fészek. De a küszöbe vörösmárvány sírkődarab, melyen elkopott, alig olvasható betűk

1 tanúsítják, hogy azt valaha Kapy Menyhértnek, Sárosmegye egykori alispánjának állították. Haló porában se tudna nyugodni a kevély Menyhért, ha tudhá, — 465 — 30