Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Monoktól Kassáig

imádkozó angyal között Szt. Erzsébet egyház képét viselte. Körirata: »S. Elisabet. Sigillum Civium De Cassa. A. D. 1361.« Zsigmond nemcsak megerősítette elődjei szabadalmait, hanem' 'azokat lényegesen ki is terjesztette. 1405-b|en a kassai kereskedőik' az egész ország területére vámmentességet nyertek. 1419-ben a parget szövésére kaptak az egész országra kiterjedő monopóliumot és ezt 1429:ben kiterjesztette a vászon fehérítésére is. Ez pedig azt jelentette, hogy pargetet szőni és vásznat fehéríteni nem lehetett senkinek az országban, csak a kassai takácsmestereknek. Ennyi szabadalom oirtokában nem csoda, ha a város olyan hatalmas vagyonra tett szert, hogy az 1395. évi nagy tűzvész után nemcsak elhamvadt épületeit, hanem Szt. Erzsébet székesegyházát is föltudta építtetni. Az első nagyobb ostromot 1441-ben állotta ki, mikoris az ország rendjei által királlyá választott I. Ulászló kísérlette meg az Erzsébet özvegy királyné által behívott Giskra zsdbrákjaitól visszafoglalni. Mátyás alatt Kassa ismét nagyot fejlődött. Hogy a hosszú idő óta épülő székesegyház munkálatait befejezhessék, nemcsak tekintélyes adóelengedésben részesítette a várost, haniem vámszedési jogot is biztosított a Hernád hídjára, ami abban az időbén tekintélyes jövedelmet jelentett, A nekilendült fejlődést Mátyásnak 1490-ben történt halála-, Dobzse László és II. Lajos gyenge uralma —, a mohácsi vész és az azt követő pártküzdelmek szinte felbecsülhetetlen mértékben vetették vissza. A koronáért viaskodó pártok versengtek birtokáért, mert tudták, akié Kassa, azé a Felvidék. Igy hol Ferdinánd, hol János király volt benne az úr, s mert egyik sem volt benne biztos, hogy rruelddioj bírja, nem

1 is kímélte, hanem pusztította, ahogy tudta. Az áldatlan politikai küzdélmekhez csakhamar vallási küzdelmek is csatlakoztak. Hogy pedig a nyomorúság még teljesebb legyen, az 1556-ban kitört tűzvész elhamvasztotta a város legnagyobb részét. Ekkor hamvadt el a Szt. Erzsébet székesegyház, továbbá a Szt. Mihály kápolna, a dömokosok

1 és ferencesek temploma is. A Rudolf alatt (1576—1608) erőteljesebben fellépett protestáns üldözés hullámai átcsaptak Kassára is, melynek polgárai ez időben jó részt a protestáns vallás hívei voltak. Ugyanis Barbiánó Belgiojoso Jakab, Felsőmagyarország kormányzója és Kassa város parancsnoka, Rudolf reakciós kormányának ez a mindenre vállalkozó pribékje, Szuhay István egri püspök utasítására a Szt. Erzsébet székesegyházat a protestánsoktól elvette s azt a törökök által 1596-ban elfoglalt Egerből menekült káptalannak adatta át, »hogy így írmagja is kipusztuljon Kassáró\l az eretnekségnek.« Ez az erőszakosság a város tanácsát és polgárságát az igaz hitért és az ország szabíaídlságáért« már korábban fegyvert fogott Bocskay István pártjára állította, ki az álmosdi fényes diadal után, 1604 december 12.-én érkezett Kassára, hol a polgárság kitörő lelkesedéssel fogadta. Kassa, Bocskay szabadságharcának egyébként is jeles állomása. 1605 szeptember 14.-én, ősi fénnyeľ és határtalan felkesedéssief, itt ment végbíe Bocskaynak

1 az erdélyi fejedélemségbie -való iktatása;. Itt adta át I. Achmed szultán követe: Húszain bég, Bocsk'áynak a fejedelemség jelvényeit; itt tartott 1606 május 23.-án országgyűlést, hogy — 431 — 27