Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Monoktól Kassáig
a rendekkel meqtárgvalia a Rudolffal kötendő béke feltételeit és uayanezen év december 13.-ára a már akkor megmérgezett és halállal vívódó fejedelem ugyanide hívta egybe a rendeket, hogy a vajúdó béke dolgában végleg döntsenek. Két héttel az országgyűlés berekesztése után, roppant kínok között, itt lehelte ki nemes lelkét a Bécsi béke* megalkotója, kinek halá'a körülményeit ekként jegyezte föl az egykorú történetíró: ...»Midőn a bécsi békealkú pontjai még kétes, eredményűek voltak, Kátav Mihály, Bocskay kancellárja, október 15.én fejedelmét vacsorára hívta magához s őt ezen vendégeskedés közben lassan ölő méreggel megéteté, mire Bocskay roszszul lőn s a bevert mérges ételnek egy részét ki h ányván, súlyos betegségbe esett. Bocskay Kátayt ezen tettéért mindiárt a saját házában levő magános kamarába záratta s vasba verette, Hogy Bocskaynak méreggel okozott betegségén elég korán ,megsegíthessenek, a híres lengyelországi Eleázár zsidó doktort hívták el, ki azonban a gyógyítás reményéről házi orvosaival együtt lemondott. Bocskay, betegségének súlyos állapota ellenére, összehíván a pártján levo főurakat, kik tanácskozás végett december 13.án Kassán gyűltek össze, ezek elé terjeszté a bécsi béke iránt való nézetét addig is, míg ezeket a legközelebbi országgyűlésnek fölterjesztheti. Ez volt Bocskaynak az államügyekben való utolsó intézkedése, mire közeledni érezvén halálát, december 17.-én három tanú, úgymint Alvinczy Péter udvari lelkésze, örvendi Deák Pál kincstárnoka és Pécsi Simon titkára előtt végrendeletét megtevé. Bocskay végrendelete raegtevése után nem sokáig élt, mert meg ez év december 22.-én, reggeli öt órakor elhunyt. Bocskay halála után Káíay fenyegetődzve kívánta szabadon bocsájtását s levelet írt barátaihoz Prágába, hogy eszközölnének ki egy olyan rendeletet, mély a fogságból való , kibocsájtását megparancsolja. E levél azonban Nyárv Pál főudvarmesternek kezébe került, minek következtében január 13.án reggeli öt órakor hat hajdúval a tömlöcből kihozatván, a főtéren felállított pellengér előtt a földre fektették és darabokra koncolták. Testének darabjait széthányták s nevét a pellengérre szegezték. Nyolc órakor jövének cselédjei s uruk testének maradványait lepedőbe szedvén, jajgató özvegyének eltakarítás végett átadták. Tüdejének és májának elhullott darabjaival a gyerkőcök pajkosságból egymást hajigálták...« Bocskay halála után Kassa Rudolf király hűségére tért, de mikor éyek múlva Bethlen Gábor élén újra kitört a szabadságharc s az erdélyi fejedelem hadai diadált-diadalra aratva közeledtek Kassához, a »német-magyarokban« erőre kapott a kuruc vér és 1619 szeptember 12.-én a városi tanács nagy pompával fogadta a fejedelmet, ki 1619 szeptember 21 ,-ére hirdetett ide országgyűlést. A város történetében érdekes epizód 1, hogy 1626 március 2.-án, Bethlen Gábor itt tartotta esküvőjét Brandenburgi Katalinnal, János — 432 — 27
