Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Monoktól Kassáig

lit született II. Rákóczi Fe-cric ,1676 márc. 27. Egyes hű hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből Emelték a sátoraljaújhelyi turisták !az 1881. évben. Ujabban, a kastély külső domborzati részének bal saroktornya a'att, a vármegye közönségének adakozásából állítottak fel, a Fejedelemhez méltóbb emléket, sajnos azonban, az emlékmű környéke, külfala, elhanyagolt állapotban van ma >is. Borsiból visszatérünk Ujhelybe, hogy innen rövid idő alatt átgyalogoljunk Szép ha lomra, a régi Bányácskára, hol Kazinczy Ferencnek, a XVIII. századvég s a XIX. századelő irodalma eme vezéralakjának, a Magyar Tudományos Akadémia által 1859-ben ógörög stílusban építtetett mauzóleumát keressük föl. Míg a múzeumszerűen berendezett épület Kazinczyra és korára vonatkozó emléktárgyait, kis könyvtárt kitevő irodalmi alkotásait, levelezéseit sorra nézegetjük, eszünkbe jut a nagy férfiú szenvedésben gazdag élete. A gyötrelem hosszú évei a Martinovics-féé szabadságmozgalommal szakadnak reá. A bűne: lemásolta a szövetség egyik tagjától, Szentmarjaitól kapott reformkátét, melyért a szellőfuvalomtól is rettegőv reakció 1794 decemberében elfogta, a szolgalelkű hétszemélyestábla, palloshalálra és jószágainak elvesztésére ítélte de a büntetést I. Ferenc börtönre változtatta. így töltött hét hosszú évet Buda, Spielberg, Obrovic, Kufstein és Munkács börtöneiben, míg végre 1801-ben visszanyerte slzabadságát. Ha ismerjük e nagy férfiú életének további szenvedéseit, anyagi zavarait, nélkülözéseit, csodálkoznunk kell a-lelkierőn, mely e küzdelmes élet közepette sem szűnt meg fejleszteni a magyar irodalmat s ezen a téren írótársaira és a nagyközönségre olyan bámulatos hatást gyakorolni, amilyen szellemi életünk kevés kiválasztottjának jutott osztályrészül. Széphalomnál, a Rózsa-patak völgyében behatolunk az Eperjes— Tokaji-heqylánc rengetegeibe. Megmásszuk' vulkáni eredésű 'kúphe-ľ gyeit. Fölkeressük a Gerge!y-hegy északfelé nyúló gerincének egyik meredek ormán álló Amadévár festői romjait, melynek' hajdan híres erősségét Róbert Károly 1317-ben dúlatta föl, egyrészt, hogy ezzel is bosszút álljon a Csák Mátét segítő Amadé-fiakon, másrészt, Jiogy a vár elpusztításával kevesbítse a lázadók fészkeit, kik királyságát elismerni vonakodtak. A romoktól, a gerinc nyugati lejtőin, a Hernád-sík szélén fekvő Göncre ereszkedünk le: Károlyi Gáspár, a híres református lelkipásztor hajdani működése helyére. 1586-ban néhány lelkes társával itt kezdett Károlyi a Szentírás teljes szövegének fordításához s négy évig tartó emberfeletti munka után fejezte 'bje azt. 1890-ben, az első teljes magyar nyelvű biblia megjelenésének háromszázados évfordulóján, itt, a református templom kertjében állították föl Károlyi bronzszobrát, hogy ne csak az azóta 'száznál több kiadást ért s a magyar református egyház által ma lis használt szent könyv-, hanem bronz_ 427 —