Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Az Ipolytoroktól Rózsahegyig

rablóvezérnek engedte át. így lett Zólyom, miként azt Mátyás király: jeles történetírója, Bonfini megjegyzi: »asylum latronum«, vagyis a latrok tanyája. i 1451-ben Hunyadi János, a losonci csata után vette Zólyomot! ostrom alá, de ezt csak tíz évvel később, fia, Mátyás tudta a csehi martalócoktól visszafoglalni. Zólyomra Mátyás uralkodásával újra felvirradtak a Nagy Lajosi korabeli szép napok. A király gyakran meglátogatta és huzamosabb időt töltött falai között. Ebben az időben kezdett divatba jönni, hogy Zólyom városában a Mátyást kisérő s vele mulató főurak is építtessenek palotát. Mátyás halá'a után rövid időre Korvin János, möjd enriek halálával a királyi kincstár lett Zólyom birtokosa. Mintegy negyedszázadig kormányozták a királyi várispánok, míg végre ismét királynői vár lett, amennyiben II .Lajos a hét bányavárossal egyediemben, feleségének, Mária osztrák főhercegnőnek ajándékozta. A XVI. századbeli mozgalmak: polgárháború és török hatalom nohamos terjedése, Zólyommal is éreztették hatásukat. A mohácsi, katasztrófa idején, a vár kapitányai, egyszersmind

1 a vármegye főispánjai, kik siettek azt megerősíteni: tornyokkal, bástyákkal, vízfogó, ciszternákkal, lőporral és elegendő számú zsoldossal ellátni. Ezeknek köszönhető, hogy Zólyom a mohácsi gyásznap után negyven évvel nem hogy nem hódolt be a töröknek, de Balassa János az 1562. ^év tavaszán Krisith János korponai és Fánchy György bozóki várkapitányok támogatásával mintegy tízezer főből álló had élén, támadólag lépett föl az ozmán ellen. : A XVII. század elején a Dersffyek zálogbirtoka, kiktől rövidí időre Rhédey Ferenc és Homonnay Bálint, mint Bocskay hadvezérei foglalták el, azonban egy év múíva, a bécsi kötés értelmében már ismét tulajdonukba került. 1619-ben Bethlen Gábor fölkelése idején, a fejedelem egyik vezére, Széchy György hódbltatta meg. 1620 nov. 28.-án, a Kassa felé nyomuló feiedelem Révay Ferenc koronaőrrel, falai között rejtette el a magyar koronát, mígnem innen élőbb Kasfsára, majd Eperjesre, Ecsed várába, Pozsonyba és 1644-ben Győrbe vitték. Ugyanebben az évben nyiítak meg kapui I. Rákóczy Györg^y hadái előtt. ! A Thököly-féle nemzeti mozgalmak korában, a kurucok és labancok felváltva bírták'. 1703-ban Bercsényi »Miklós (fényes győzelmet! aratott falai alatt. 1708-ban Rákóczi kurucai perzselték föl, hogy ezzef aztán vége is szakadjon mozgalmas vári életének. A vár egyes részeit a XVII. században az Esterházyak átépítették, de főfalai, faragott oszlopfejei, kapubálványai az átmeneti stílus bélyegét viselik magukon ma is és így kétségtelenül a XIII. száz'ald végén, illetőleg a XIV. század elején építették. Zólyomból, a Garam kitáqult, majd ismét összeszűkölő völgyében haladunk a barsi határ f elé. Nem az országútra, hanem a sokkal rövidebb dűlőútra lépünV s irnindenütt a Garam és a sínpárok mellett rójjuk le azt a tizenhárom kilométer távolságot, mely a zólyomi határon fekvő Garamberzencéig terjed. Itt, délről a Selmeci-, észa król a Körmöci -hegyek olyan szűk szurdokba kényszerítik a Garam vizét, melyben az országút mellett már nem fér el a vasút, ezért a hegysiég lejtőjébe kellett robbantani a helyét. De irányától itt is csakhamar — 406 — 27