Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Az Ipolytoroktól Rózsahegyig

kifaragva. V i s k e n megnézzük a régi Koháry-kasféíy felhaímozott kincseit, gazdag kpkorszáki gyűjteményét s a XIII. században épült várának romjait, mely mint egyik Csák-fészek, a maga idejében olyan! erős volt, hogy Róbert Károly seregei sem tudták bevenni. Visknél, az eddig észak-déli irányban kanyargó Ipoly, nyugat-keleti irányba fordul. Itt, a Korpona és Selmec-patakokkaí bővült Ipoly, 6—7 kilométerre szélesedő termékeny völgyteknőt alkot, ennek a völgynek keleti összeszűkülésénél, Hont vármegye székhefye, a 20 éves cseh uralom alól 1938 október hó 11.-én felszabadult Ipolysági fekszik. A város első történelmi nyoma Ság néven 1237-bőf maradt reánk. A Hunt—Pázmán-nemzetségbeíi Márton comes ugyanis ebben az évben alapította a Bold. Szűzről nevezett premontrei monostort, melyet "jgyan még befejezettlen állapotában dúltak föl a tatárok, db IV. Béla 1268-bán segített újraépíttetni, mikoris a községet az ottani konventnek adományozta. Maga a község már ekkor is a nagyobbak közé tartozott, mert Zsigmond 1405-ben vásártartási-, 1407-ben pedig pallosjoggal ruházea föl. De gazdag volt maga a prépostság is és ez a gazdagság volt a veszte, mert Gycrrnati Balázs és fiai 1444-ben, Lévai Péter vajda fiai, László és Társa Füsti László, 1446-ban kirabolták és szerzeteseit elűzve, az épületet várrá alakították. Hunyadi János kormányzó, majd V. László a szerzetesek panaszára elrendelte ugyan a vizsgálatot; a rend konventje pert is indított a birtokháborítok ellen, de ez a per egyike volt azoknak a régi híres peréknek, melyek nemzedékeken át húzódtak, imíg végre kihaltak mellőle a bírák és pereskedő felek egyaránt. 1511ben még folyt az aktus és folyt volna talán még égy századig, ha közbe nem jön a török uralom veszedelmes erősödése, meíy 1546-ban arra indította az országgyűlést ,hogy Ság várának közerővel való megerősítését rendelje el. Ság vára ezzel békérült a történeíembe. Eíső kapitánya a hlíres Thúry György, ki 1550-bén vitézül verte vissza a török' támadásait. Két évvel később azonban elesett Drégely és ennek bukása maga után vonta a glyengébb' Sági vár elestét is. A török két ízben birta hosszasabban: 1552—1595 és 1626—1686-ig, vagyis Buda felszabadulásáig s vele az ozmán hatalom bukásáig. 1704-ben, II. Rákóczi Ferenc Ságon fogadta az erdélyi küldöttséget, mely fejedéjemmé választását hozta hírül. Ettől kezdve nem sokat szerepei a köztörténelémben, cfo annál erőteljesebb fejlődésnek indult, úgy hogy ma egyiké legélénkebb megyei városainknak. 1918-ban Ipoly-jobbparti részét a csehek szállották meg és 1920-ban a trianoni békeparancs az Ipoly folyót jelölvén ki országhatárnak, a két városrészt elszakította egymástól, mígnem azt a nagyhatalmak müncheni értekezlete az anyaországhoz visszacsatolni rendelte. Az 1938. évi október hó 9.-én Komáromban megkezdett területátadási tárgyalások legelső eredményeként, mint jelképes terűét, október 11 .-én déli 12 órakör került vissza Magyarországhoz. A város szebb középületei az 1830—57-ben épült barokkstííusií yármiegyeháza, az 1888-ban épített városháza, a hatalmas kéttornyú plébániatemplom, melynek főnevezetessége, a heíyén állott XII. Századbeli prépostsági templom remek románstílusú kapuja, a jezsuiták — 391 —