Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Balassagyarmattól Pelsőczig

Ekkor került a várbirtok IV. Béla király életmentőjének, a Pok nemzetségbei i Mór főpohármesternek, majd ennek 1269-ben bekövetkezett halálával, János testvére birtokába. Az Árpádok kihalta-, majd Róbert Károly idejében a Záchcsalád tragédiája, szerte a vidéken nagy birtokváltozást idézett elő. Ebből az .időből ismerjük Míkó Detre nevét, míint a Rima, Zagyva,; Ipoly közötti vidék seregvezérét, Fülek vár hatalmas urát, utána pedig István mestert, ki Nagy Lajos kormányzásának éveiben volt a fülekt vár parancsnoka. Zsiglmond idejében, a szinte feltartiózhatatlanul előretörő husziták zsebráknépe özönlötte el Nógrád északkeleti végeit annyira, hogy egyre növekvő hatalmukkal még Mátyás királynak is meggyült a baja. 1 Fülek sorsában a mohácsi vész utáni idők hoztad nagy változást. Ugyanis a török Buda eleste után egyre terjeszkedett. Egymásután foglalta el a megye legértékesebb várait. Elbukott Nógrád, el Szécsény, Hollókő, Buják, Salgó és 1554-ben, Bebek Ferenc nógrádi főispán és Perényi Gábor hadainak elvonulása után, a török uralma' alá került Fülek is, melyből négy évtizedes birtokblás után, Tiefen*-) bach császári tábornok győzelmeinek hatása alatt kellett kivonulnia. / A viaskodó felek között 1625-ben a béke ideiglenesen helyreállott. Ettőí kezdve 1683-ig, Fülek vára lett nemcsák Nógrád, ha nemi a szomszédos Pest és Heves megyék gyűléseinek székhelyévé- 1683bán, az 1-ső Lipót ellen nemzeti háborút folytató Thököly Imre fog(lalta el, kit itt ért a IV. Mohamed szultán legmagasabb kegyéről tanúskodó szent thugrás fermán, mellyel a padisach legfőbb protektorátusa alati, magyar királlyá kiáltatott ki. M'mt a legtöbb várunkét, Fülek sorsát is a szatmári békével beállott inagy változás pecsételte meg. Nem volt rá többé szükség. Nem! volt, kit örődjék vele. Igy aztán lassan-lassan kikezdte, megőrölte, szétporlasztotta az iidő, mint a hatalmas tölgyet a szu. Ma romokban hever. De egykori szereplése tündöklő betűkkel van írva nemzetünk ezeréves történelmének lapjaira. Falaihoz pajzán történetet fűz a néprege. Ebben örökíti meg iazt az aranyos humorú históriát, miért nevezték el a Szuha-patak 'balpartján rejtőzködő Kovácsi és Kelecsény nevű közséc eket Fülkovácsinak, Fülkeiecsénynek és miért lett az árpádkorabeli Detre várának a neve Fülek, ' * Füléknél vonatra ülünk. Ennek ablakából nézzük az elsuhanó vidéket, mely itt a folyók és patakok összetalálkozásánál, egy sok ágra oszló gyönyörű völgyet alkot. Az Osztroski-hegységből lefutó Ipoly itt veszi magába a Gömör felől érkező Cuhát, nemkülönben a

1 Te r be-! y-, Losonc- és Masköva-patakokat. A patakok mentén üde rétek, szántócsíkok terpeszkednek:. Itt-ott apró falvacskák álldogálnak a sínek mentén. Kicsinyek, jelentékteleniek, közvetlen szomszédjaikon kívül ezredik ember sem tudja, hogy élnek. — 381 —