Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Balassagyarmattól Pelsőczig

gos hírnévnek örvendő 4200—5700 kaloriáju barna szene a geologiaialsó-miocén-kor úgynevezett aquitáni emeletéből való. Szénkörnyékéhez tartoznak a szomszéd Baglyasalja, Karancsalja, Zagyvaróna,, Kazár, Zagyvapálfalva, Etes,. Vizslás, Kisterennye, Németi, Mátranovák, Báma, Vecseklő, Maconka, Nagybátony, Mátramindszent, Szukahuta, Dorogháza, Sóshartyán községek területein levő bányák, 42.000 kataszteri hold területen. Ennek a hatalmas bányaüzemnek földalatti vasúthálózata M 4 kilométer. Függő vaspályája 6.200 kilométer. Gözmozdönyüzemü pályája 52 kilométer. Villamos vasútja 53 kilométer hosszú. Függőleges aknah nyílásának száma 7, lejtős aknája 28, segéd aknája 52, siklója és eresz:kéje pedig 110. Szénelőkészítő művei Salgótarjánban, Zagyvapálfalván, Kazáron, Kisterenyén, Mizserfán és Gyulaházán vannak. Ezek évi feldolgozó képessége 40 millió métermázsa szén. A bányaüzem kezelője a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény Társaság. Nem kevésbbé jelentékeny telepie a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvény Társaság hatalmas acélgyára, mely nemcsak országos, de európai viszonylatban is számottevő. Az üzem bejárása nemcsak rendkívül tanulságos, de elsőrendű látványosság is, így megtekintését az erre járóknak nem tudjuk eléggé ajánlani. A gyár évi készárú termelése megközelíti az egymillió métermázsát. Üzemében 20 tisztviselő, 53 altiszt és 2000 munkás van alkalmazva. Hatalmas gépeinek inap|i[ munkateljesítménye 2300 lóerő. A szénbánya és acélműveken kívül Tarján nevezetes gyártelepe még a palackgyár, mely közel 1000 munkásnak, 30 tisztviselőnek biztosít kenyeret. A gyár gépei önműködőlég percenkint 20—24 darab palackot tudnak előállítani. Igy az üzem napi teljesítőképessége 24—25 ezer darab palack. Gyártmányait nemcsak az országban, hanem a Balkán államokban helyezi el. Megtekintésére a gyár igazgatósága ad engedélyt. * Ha a vándor a mai Salgótarján szénvidékén bolyong, gondoíataj önkéntelenül is visszaszállnak az évmilliók előtti időkbe, mikor még a harmadkori tenger hullámai tarajlottak mai hegyei fölött s a vajúdói föld irtózatos erőlködésében hol fölemelkedett a dágványos parti víz fölé hol alásülyedt: megváltozott életlehetőségeknek adva át a tért. A vidék geologiai szelvényét tanulmányozó előtt feltárul a Mult. Mint nyitott könyvből látja az alsó-miocénkori lagunás tenger titáni küzdelmét a szárazfölddel. Látja, hogy valamikor, 60—70 millió év előtt, (ki tudná emberi időmérővel ezt pontosan megállapítani ľ) mikor az oligocén-kor glaukonitos homokkövére az alsó-miocén kavicsrétege, majd riolitos dacittufája települt, a táj egyre sekélyesedő tengere eldagványosodott, vastag, képlékeny agyagréteget rakott a riolit fölé, majd a nyugodni nem tudó belső erők a Föld eme darabját lassan, kiemelték a mélyből, hogy helyet adjanak a szubtropikus éghajlat buján tenyésző növényi életének és évtízezrek egymásra fordultában létrehozzák a hajdani szárazföldi é'et letagadhatatlan bizonyítékát, az első szénréteget Aztán, mint a geologiai szelvény mutatja, rövid' évtízezrekre, is— 372 —