Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Balassagyarmattól Pelsőczig

cseberből-vederbe estek, mert a cserepár katonaság semmivel semi volt jobb a töröknél, sőt sok tekintetben még ennél is kegyetlenebbül

1 fosztogatta a falvakat. 1 1605-ben Bocskaynak hódolt meg a vár, melynek hadászati fontosságát fölismerték nemcsak a magyarok, de az osztrákok! is és így váltakozó birtoklásában sietett mindegyik valamit erősíteni rajta. 1647ben Koháry István lett a szécsényi vár parancsnoka, ki alkapitányában,, Liptay Istvánban olyan kitűnő segítőtársra talált, hogy ettől kezdve több éven át, valóságos rémei voltak a környékbeli várak török őrsén gének. 1663-ban a szolnoki és budai pasák egyesült seregei támadták meg, hogy végre Koháryék szűnni nem akaró zaklatásaitól meg

u szabaduljanak és azi ostrom' ezúttal sikerült is, mert a túlerővel sztem

1ben Koháry nem tudta védeni mágiáit s ezért a várat romjaiba roskasztva engedte át az ellénség'nek. Húsz év múlva, 1683-ban, Thököly kurucai űzték ki Szécsény falai közül a töröl<ö|t s elk'kiojr a magát'számtalan harcban kitüntetett Gyiürky] Pál lett a vár kapitánya. Mikor omlott össze végkép? A török, vagy| Szobienszky János litván hadái pusztították-e el, nem tudjuk biztosan, de hogy a XVII. század' elején vári jellege már régen miegszünt, azt több egykorú írat igazolja. 1705 szeptember 12.-én, a vár alatt elterülő »borjú pást «-inak nevezett nagy mezőn tartotta II. Rákóczi Ferenc híres országgyűlését, melyen a római és görögkatoliküs püspökök egy részén kivül 9 gróf, 27 báró, 25 vármeg(ye s a felsőmagyarországi királyi és bányavárosok követei jelentek meg

1. Ezen a gyűlésien a rendek Bercsényi indítványára szövetséglet kötöttek egymással, hogy mint »Magyarország szövetséges statusai conventje«, Rákóczi vezérsége alatt vívják ki a haza szabadságát. A gyűlés emlékére »Dimidium Facti Qui Bene Coepit Habet« felírású és másik oldalán Rákóczi domborművű fejképével ellátott érmeket is vertek. Tíz nappal a gyűlés megnyitása után, az egybegyűlt rendek jelenlétében végezték ki Bremer János ezredest, ki titokban az edenségge! tartott fenn összeköttetést és elősegítette Bottyán kuruc tábornoknak ó pôksi hidnál történt vereségét. A mai Szécsény egyik dísze a Forgáchok pompás kastélya és hatalmas parkja. 1816-ban itt szü'etett Haynald Lajos, a későbbi kalocsai érsek, ki szülőhelyén számos, ma is virágzó emberbaráti intézményt alapított. Szécsényből Nagy-Gécen, Ságh-Ujfakin át

( a Tarján-patak völgyében hosszan elnyúló Salgótarjánt, Nógrád megyének ezt a híres bánya- és gyárvárosát keressük föl. A vándor, ha a MÁV. főtéri állomásán leszáll a Kisterenye felől érkező vonatról s pár lépés meg^ tevése után megáll a Főtéren, a város szívében találja magát. Itt bontakoznak ki I e g n e v e ze te Sjebb épületei: a díszes városháza, postapalota, előtte a tarjáni hősök szobra. A Széna-tértől északra, a Várkapu és; Székely-utcák közötti tömbben az adóhivatal, járásbíróság, rendőrkapitányság, csendcrískola szebbnél-szebb épületei. A Pécskő-utcától délre eső épülettömbben több isko'apaíotát talál. A Tarján-patak jobbpartján az impozáns méretű gimnáziummal, a Chorin Ferenc-utca/ jobboldalán pedig a bányatársulati kórházzal, a hatalmas méretű élelemtárra! és a bányaigazgatóság épületével találkozik. Salgótarján egy nagykiterjedésű bányavidék központja. Orszá— 371 —