Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Mátra vidéke

ták temploma. Alapkövét 1758-ban Barkóczy Ferenc érsek rakatta le. Kettős tornya 57 méter magas. Főoltárképét Kracker festette. Ez a kisded Jézust tartó Mária előtt térdélve imádkozó Pád'uai Szt. Antalt ábrázolja. A templom-boltozat freskóival Reinel Márton pozsonyi festő 1770-ben készült el. Minthogy e freskókat a múló másfélszázad' erősen megrongálta, 1927—28-ban restaurálták, úgy hogy ma eredeti szépségükben gyönyörködtetik a látogatót. A Kossuth-téren Eger védőjének, Dobó Istvánnak Stróbl Alajostól készített hangulatos, mellékalakos szoborműve emlékeztet a város fényes harci múltjára. Az Irgalmas- és Knezich-utcák sarkán, az irgalmas rend kórháza és kolostora fogadja az idegent. Előtte a hajdani törökvilág egyetlen épen maradt műemléke, a 40 méter magas, 90 lépcsős imatorony: (minaret) áll. Ez a torony még látta a török Egert. Látta körülte hullámzani a tarka-barka keleti életet. Tornyának erkélyéről a város fölött naponta ötször ringott át a muezzin kánoni imádságra hívó éneke s péntek delenkint innen áradtak szét a Szálán, vagyis Mohamed üdvözlését hirdető dallam mélabús, elnyújtott hangjai, melyeket áhítatba merülve, kelet felé hajlongva hallgattak még azok a muzulmánok is, kiket hosszú együttélésükben már »megfertőzött« a keresztények hite. Az Álmagyar és Káptalan-utcák szögletéből, meredeken fölvezető közön jutunk föl a várba, melynek történetéről és érdekes emlékéiről föntebb már szólottunk. A vár tövében, a Putnok felé vezető sínpár jobb oldalán áll az »egri remete« háza, melyben a világtól teljesen visszavonulva írta re me k e b bn é I - r e m e k e b b műveit. Visszatérve a város központjába, meg kell még néznünk a Vármegyeházát, mely a pompaszerető Barkóczy Ferenc érseksége idejében, 1750—1756 közötti években épült. Ennek fonevezetességei azok a kapualj oldalfolyosóit elzáró kovácsolt vasból készült ajtószárnyak, melyek a rokokó-korabeli vasművesség legjelesebb, alkotásai az országban. A vármegyeházával szemben nézzük meg az 1774—1776 években épült nagypréposti palotát is, melynek emeleti erkélyét XVI. Lajos korabeli ízlésben faragott lombfűzéres jónoszlopok tartják, A palota földszintes ablakainak vasrostélyai, művészi kivitel tekintetében egyértéküek a vármegyeház vaskapuival A város érdekes látványossága a Szmrecsányi-utcából nyíló, 22 kataszteri hold kiterjedésű, remekül parkozott Érsek-kert. Hőforrásos fürdőinek némelyikét már a törökök is használták. A mai városi fürdőt egy régi török medence fölhasználásával, Pyrker érsek építtette át. Hőforrásainak vize 30—32 C°. Ezek nemcsak általános tisztasági-, hanem főleg csúz-, idegesség, alkati gyengeségek, női bajok eseteiben elsőrendű gyógyító célokat is szolgálnak. Környéke kiránduló helyekben gazdag. Közeli dombjait pompás szőlők, gyümölcsösök fedik. Távolabbi, gyönyörű lomberdőkkel borított hegyei közül a Be rva bérc és Nagy oldal közötti pompás szurdokvölgy, a Várhegy, Ibolyás és Odorvára legkedveltebb kiránduló helyei. — 339 — , 23