Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Bükki tájak

Látókép a somhegyi erdészlakból. Bükki tájak A Magyar Középhegység Duna-balparti részének legkeletibb tagja a Bükk. Csekély részben Hevesmegye északke'eti részeit ágazza be, zöme azonban Borsod vármegyébe esik s itt északon és keleten a Sajó-, nyugaton az Eger és Bán völgye közötti területet borítja. Délen az Alföld síkjába simul. A Bükk a Szepesgömöri-Érchegység egy különvált, szigetszerű, a múló évmilliók folyamán erősen lepusztult darabja. Gyűrt és vetődött ókori hegységrom. Magvát paleozoos eredetű kristályos kőzetek, zöldesszürke palák alkotják, jelentékeny része tömött, festői sziklacsoportokat formáló juramész, de nagy területeket uralnak a triaszkori dolomitok, sárgásbarna-szürke mészkövek és főleg Tapolcsány, Nekézseny, Bükkzsérc környékén a Hippurit-kövületekben gazdag felsőkrétabeli homokkövek is. A tu laj d on kép eni Bükk magas részeit devoni, karbon és permi mészkövek alkotják. Ezek feltűnőbben a hegység nyugati és északnyugati párkányán, Tapolcsány, Nagyvizsnyó, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Szarvaskő vonalában fordulnak elő s a;zít a jellegzetes karsztos fennsíkot alkotják, melynek kimagasló csúcsai a B él kő (786 m.), Pa p kő (630 m.), ör dö g h eg y (871 m.), Peskő (856 m.) és a valamennyit tetejező I s t iá, I lós k ő (959 m.). A hegység eme részében számtalan víznyelővel, töbörrel, ravaszlyukkal, zsombollyal és barlanggal találkozunk. Ez utóbbiak közül a jégkori nagy emlősök maradványait és a paleolitember emlékeit őrzött Peskő és I s t á 11 ó s k ő-barlang elsőrendű nevezetessége a környéknek, A Középső-Bükk nagykiterjedésű mészkőterületén érdekesebb magaslatok. a Lillafüred felől megközelíthető Hollós (660 m.), ettől keLátókép a somhegyi (628 m.) erdészlaktól. I. Csákánykő (499 m.) 2. Remetet etö (605 m.) 3. Szeder j estető (679 m.) 4. Oroszlánvár (600 m.) 5. Cserepestetó (734 m.) 6. Marhád (606 m.) 7. Disznókő. 8. Szálláshegy (649 m.) 9.Saskő(899 m.) 10. Kékes (1014 m.) — 340 — , 23