Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Mátra vidéke

A főszékesegyház belsejébe lépő lelkét már az első pillanatban úgy leköti annak hatalmas méréte, térhatása, belső díszítése, az óriási kupolaáblakokon át beáramló fénybén csillogó aranyozások, párkányok, frízek, freskók, márványok sokasága, hogy szinte beleszédül azok nézésébe. A kupola alatti párkány övezetében Casagrandé 22' művészi relifje ragadja bámulatra a szemlélőt, ki még jól ki sem élte magát a művészi élvezetben, már is a XVIII—XIX. század híres festőművészeinek: Krackernek, Ujvárynak, Malatesti Adeodátnak, Grigoleti Angelónak és Szoldatics Ferencnek szebbnél-szebb, kifejezőbbnél-kifejezőbb oltárképei gyönyörködtetik. Szt, János kínszenvedését ábrázoló főoltárképe, Danhauser bécsi festőművész alkotása. Szentélyének páratlanul művészi összhatású díszítései Nagy Virgil műegyetemi tanár tervei szerint készültek. Mennyezetének falképei Krenmer Viktor ecsetje alól kerültek ki. Eze,k a várban székesegyházat alapító és építtető Szt. István királyt ábrázolják. Kincstárában a XIII. századtól kezdve, az egyházi vonatkozású mű i pari remekek egész

1 tömegével találkozunk. Az igazgyöngyöktői

f skófiumoktól, drágakövektől villogó, tompán fénylő aranykeresztek, szentség- és ereklyetartók, sodronyzománcos kelyhek, olajszarvkupák, pásztorbotok, aranybrokát, habzó selymü, hamvasbársonyú ornátusok, ékköves infulák, gobelinek, csipkéik, kincseklet érő iniciálégazdag codexek, misekönyvek, gregoriálék, olyan csodálatos gazdagságú gyűjteménye áll a szemlélő előtt, amilyenhez hasonlót csak az esztergomi, győri, pécsi székesegyházakban láthat. A főszékesegyház közvetlen közelében az érseki líceum óriási palotatömbje á'l. A liceum Esterházy Károly püspök költségén, az 1765—1785. években épült, imponáló tömbjéből magasan emelkediik ki az 53 méter magas, érdekes régi és újabb csillagászati műszerekkel fölszerelt csillagvizsgáló torony, melyből remek kilátás nyílik a városra. A palota egyes termeinek alfreskó festményei műtörténelme értékűek. Könyvtár termében Krackertől itt láthatjuk a »tridenti zsinat« című hatalmas 'mennyezetfestményt, kápolnájában Maulbertsch »Menyország«ját a magyar szentekkel és egyetemi fakultásának szimbolikus képét Sigrisstől. Könyvtára, kézíratgyüjteménye, értékes kódexeket, ősnyomtatványokat és a tudomány minden ágából körülbelül 80 ezer kötelet tartalmaz. A kéziratgyűjtemény egyik érdékessége Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc hűséges íródiákja »Törökországi levelek« című, 207 levélből álló sorozata, melyet egy képzelt nénjéhez, P. E. grófnőhöz írt és igen becses adatokat nyújt a Rákóczi-emigráció korára. A üceum'rnásodik emeletén^ az érseki múzeum van elhelyezve. Ennek szépművészeti osztályában közel 600 darab németalföldi, angol, francia, spanyol, magyar festőtől való képgyűjtemény van elhelyezve. Ezek közt szerepe! Kovács Mihály festőművésznek, a megye nagy szülöttjének 127 darab képből álló hagyatéka is. A múzeum régiségtári része mintegy 3500 darabból áll és felöleli az összes művelődési korszakokat. Az Esterházy-térről a Káptalan- és Jókai-utcákon át, a Kossuthtér re jutunk. Itt áll a Czigler Győző műegyetemi tanár terveztje városháza. Ennek közvetlen szomszédságában emelkedik a régi Magyarország egyik legmonumentáüsább barokk műemléke, a Minori— 338 — , 23