Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Mátra vidéke

kor főbb ízben leégett, sőt csúcsíves boltozata is beszakadt, helyrehoz zásában mindenkor az éppen akkor divatos stílusokat érvényesítették! rajta. Az ősi templom egy-két gót maradványát csupán szentélyében, toronyaljában és sekrestyéjében őrizte meg. Mai belsejében a barokk stilus laz uralkodó. Szentélyéből nyílik! a irégí sírkamara, melyben többek közt Rákóczi hires hadvezérének, a tarnaörsi ütközetben 1709 szept. 27.-én elhunyt Vak Bottyán János tábornok hamvai nyugosznak. Az elhunyt díszes, márványba faragott, a kuruc idők nagy történetírójának, Thaly Kálmánnak archaikus; zamatú szövegezésében készült síremléke, a szentély jobb oldalán látható. igen érdekes a templom melletti ősi kolostor is, melynek lakói századokon át, dé különösen a török világban, értékes kulturmisísziót teljesítettek a 'környéken. Tízezer kötetet mégha a do könyvtárában 165 darab ősnyomtatvány között, bibliográfiái szempontból több nagy értékű könyve, illetve kódexe van. Igy iitt őrzik az 1462-ből származó, Mátyás király korvináival egykorú Biblia Sacra Latina-t, 1482-ből a Missale Sirigoniense kódexeket, 1506-ból Temesvári Pelbárt munkáit és innen került ki az irodalomtörténetünkben híres XVI. századbeli Gyöngyösi kódéx, m|elyet ma a Tudományos Akadémia könyvtára őriz. A vátrjos harmadik ősi temploma a Nagy-patakon túl fekvő[ O rbián-te m pl o m, melynek építési idejét ugyan nem ismerjük, de tudjuk, hogy a XVI. század

1 közepén a reformátusoké volt. A XVII. század utolsó tizedeiben itt íelkészkedett a pozsonyi rendkívüli törvényszék által gályarabságra ítélt, majd onnan szerencsésen megszabadult s [később katolikussá lett Otrokócsi Fóris Ferenc, a jeles egyházi] író. A város legszebb utcája a Nagy-patakkal párhuzamosan húzódó* Jókaiiu tea. Legimpozánsabb épületei az Orczy-kastély, főposta, államrendőrség, járásbíróság székháza, a polgári és elemi iskolák. Lüktető ere a Hanisz-tér. Itt vannak a város legszebb üzletei, kávéházai, cukrászdái, pénzintézetei, piaca és korzója. A kommün idején Szamuelli hóhérai egy villanylámpa oszfopára itt akasztották föl Csípak Albert századóst és Welt Jakab kereskedőt. E szomor ú eseményre márványtábla emlékezteti az új nemzedéket. Gyöngyösről az Orczy-kastélytól kiinduló mátravasúttal, autóbusszal (34 perc) vagy gyalog (75 perc), a város tulajdonát képező M á tir a f ü r e ď !e t keressük föl, mely körülbelül 4000 kataszteri hold kiterjedésű lomberdő közepén fekszik s enyhe hegyi levegőjével, kitűnő forrásvizével, szállóival, vendéglőjével, pompás, könnyebb túrákra alkalmas remek tájaival úgy a .város, mint a közeli és távoli vidékek) lakóinak kedvelt üdülő és kirándulóhelye. > A közelében levő Várbércen állott valaha Bene vára, melynek míg

1 cseké'y maradványait, egykori sáncárkait megtekintjük, eszünkbe jut, hogy a vár virágkorában Aba Sámuel királyé, maid a Csobánka-, Széchenyi-, Kanizsay-nemzetségé volt s ugyanekkor a várral szemben, a mai Sástó ós Bene laposa helyén virágzó község-, a Malomárok völgyében pedig zakatoló, kopogó, kelepelő vízimalmok és szűrposztót verő kallók állottak, melyekben még a XIX. század elején is élénk volt az élet. Mátrafüredtől pompás műút kanyarog a hegység belseje felé. Két . ... I — 317 —