Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Mátra vidéke
mondot elfogták, hogy Visegrád várába zárják, Lőrinc mester egyedül szállt síkra ura védelmére, miért aztán azon menten úgy összekaszabbl(hák, hogy a felcsereknek meggyült a dolguk, míg az arcán, testén ejtett súlyos vágásokat össz eöItögeth ették. Zsigmond ía siklósi fogságból való kiszabadulása után megemlékezett Lőrinc mesterről s 1405ben fő étek fogójává tette, megerősítvén őt a tari dóminiumban. Ámde Lőrinc úr talpa alatt églett a föld. Miként névelődje, ő is világlátni váIgyott. Otthagyta hát a királyi udvart s előbb az ánglusok, majd az irek földjén csatangolt. Itt lement a Szent Patrik purgatoriumának nevezett barlangba s ihnen keletkezett az a palóc földön ma is élő monda, hogy Tari Lőrinc megjárta még a poklok mélységeit is. Tarhoz csak egy ugrásnyira fekszik Hasznos község. Ennek határában, a Kövecses-patak medre fölött emelkedik az egykor híres h a s zn o s i, 'másként cse rte ri vár, mely a szomszéd Ágasvárral, hosszú ideig az előbb említett patak völgyében vezető hadiút védjelmét szolgálta s az utolsó Árpádok jid'ején a Rátholdnnemzetségbeli II- Domokos királyi tárnokmesternek; Róbert Károly alatt az 1312—1320. években több ízben az ország nádorának birtoka. A hasznosi vár ettől kezdve több mint kétszáz éven iát, állandóan a Domokos nádortól származó Tari és Pásztói családé, mígnem a mohácsi vész utáni zavarokban kicsúszott lábuk alól az ősi föld és Hasznos előbb az egri várbirtok' tartozéka, 1693-ban Koháry István birtoka; majd a XIX. század elején a pásztói apátság tulajdona lett. A vár még az 1848—49-iki szabadságharc ijdéjén is lakható állapotban volt. Hogy mi idézte elő gyors pusztulását nem tartotta érdemesnek följegyezni a történekem. Ha a hasznosi vár romjaitól nyugat felé tekintünk, körülbelül öt kilométer légtávlatban a környék legnépesebb, legjelentékenyebb községét látjuk elterülni a Zagyva partján: a több mint 6000 lelket számláló P ásztót. Területe már a népvándorlás korában is lakott hely. Bizonyítják ezt azok a gazdag sírmezők, melyeket 1895-ben tártak föl a község határában. III. Béla király jegyzőjének a magyarok honfoglalásáról írt köny^ ve szerint, Árpád fejedelem vezérei : Szoárd, Kadocsa és Huba, Pazt uh-ró! (Pásztóróí) indultak ki, hogy meghódítsák az Ipoly-menti területeket A honfoglalás befejezésével a kabarok törzsbe telepedett meg a vidéken, de maga Pásztó, Ed és Edömér kun vezérek birtoka lett, kiknek leszármazói zavartalanul bírták az egész fejedelmi korszakban. Aba Sámuel, majd Szent László idejében királyi dominium. Ili. Béla 1190-ben, királyi kegyuraság alatt álló cisztercita apátságot alapított itt Ez az állapot 1265-ig tartott, mikoris IV. Béla a Ráthold némbeli Domokos 'mester fiára, Istvánra, Mária királynő főlovászmesterére ruházta a kegyuraságot. Pásztó község történetétől eltekintve, bennünket elsősorban a műtörténelmi szempontból nevezetes Szt. L ő r i n c p I ebá n i a templom, li î I et ve ennek déli oldalkápofnája érdekéi. Ennek alapjait még a XIV. század' végén rakták le. A kápolna, melynek falába egy renaissance-keretes, 1421-ből származó feliratos kő van falazva, eredetileg csúcsíves stílusban épült. Erre vall bejárójának és szentélyének csúcsíves bordás boltozata, ajtóbéllete, támasztó pillérei s a déli falba vágott kettős kőszéke. Az idők' fogatói erősen megrongált szentegyházat — 314 — 10
