Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Mátra vidéke

mondot elfogták, hogy Visegrád várába zárják, Lőrinc mester egyedül szállt síkra ura védelmére, miért aztán azon menten úgy összekaszabbl­(hák, hogy a felcsereknek meggyült a dolguk, míg az arcán, testén ej­tett súlyos vágásokat össz eöItögeth ették. Zsigmond ía siklósi fog­ságból való kiszabadulása után megemlékezett Lőrinc mesterről s 1405­ben fő étek fogójává tette, megerősítvén őt a tari dóminiumban. Ámde Lőrinc úr talpa alatt églett a föld. Miként névelődje, ő is világlátni vá­Igyott. Otthagyta hát a királyi udvart s előbb az ánglusok, majd az irek földjén csatangolt. Itt lement a Szent Patrik purgatoriumának nevezett barlangba s ihnen keletkezett az a palóc földön ma is élő monda, hogy Tari Lőrinc megjárta még a poklok mélységeit is. Tarhoz csak egy ugrásnyira fekszik Hasznos község. Ennek hatá­rában, a Kövecses-patak medre fölött emelkedik az egykor híres h a s z­n o s i, 'másként cse rte ri vár, mely a szomszéd Ágasvárral, hosszú ideig az előbb említett patak völgyében vezető hadiút védjelmét szol­gálta s az utolsó Árpádok jid'ején a Rátholdnnemzetségbeli II- Domo­kos királyi tárnokmesternek; Róbert Károly alatt az 1312—1320. évek­ben több ízben az ország nádorának birtoka. A hasznosi vár ettől kezd­ve több mint kétszáz éven iát, állandóan a Domokos nádortól származó Tari és Pásztói családé, mígnem a mohácsi vész utáni zavarokban ki­csúszott lábuk alól az ősi föld és Hasznos előbb az egri várbirtok' tar­tozéka, 1693-ban Koháry István birtoka; majd a XIX. század elején a pásztói apátság tulajdona lett. A vár még az 1848—49-iki szabadságharc ijdéjén is lakható állapotban volt. Hogy mi idézte elő gyors pusztulását nem tartotta érdemesnek följegyezni a történekem. Ha a hasznosi vár romjaitól nyugat felé tekintünk, körülbelül öt kilométer légtávlatban a környék legnépesebb, legjelentékenyebb köz­ségét látjuk elterülni a Zagyva partján: a több mint 6000 lelket szám­láló P ásztót. Területe már a népvándorlás korában is lakott hely. Bizonyítják ezt azok a gazdag sírmezők, melyeket 1895-ben tártak föl a község hatá­rában. III. Béla király jegyzőjének a magyarok honfoglalásáról írt köny^ ve szerint, Árpád fejedelem vezérei : Szoárd, Kadocsa és Huba, Paz­t uh-ró! (Pásztóróí) indultak ki, hogy meghódítsák az Ipoly-menti te­rületeket A honfoglalás befejezésével a kabarok törzsbe telepedett meg a vidéken, de maga Pásztó, Ed és Edömér kun vezérek birtoka lett, kiknek leszármazói zavartalanul bírták az egész fejedelmi kor­szakban. Aba Sámuel, majd Szent László idejében királyi dominium. Ili. Béla 1190-ben, királyi kegyuraság alatt álló cisztercita apátságot ala­pított itt Ez az állapot 1265-ig tartott, mikoris IV. Béla a Ráthold némbeli Domokos 'mester fiára, Istvánra, Mária királynő főlovászmeste­rére ruházta a kegyuraságot. Pásztó község történetétől eltekintve, bennünket elsősorban a mű­történelmi szempontból nevezetes Szt. L ő r i n c p I ebá n i a tem­plom, li î I et ve ennek déli oldalkápofnája érdekéi. Ennek alapjait még a XIV. század' végén rakták le. A kápolna, melynek falába egy renaissan­ce-keretes, 1421-ből származó feliratos kő van falazva, eredetileg csúcsíves stílusban épült. Erre vall bejárójának és szentélyének csúcs­íves bordás boltozata, ajtóbéllete, támasztó pillérei s a déli falba vá­gott kettős kőszéke. Az idők' fogatói erősen megrongált szentegyházat — 314 — 10

Next

/
Thumbnails
Contents