Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Mátra vidéke

kincsesbányáját találják az érdekességeknek. Vise'etben, szokásokban, nyelvjárásban egyaránt a 'eggazdácabb anyagot gyűjthetik itt. És ugyanígy, az építészeti emlékeket, stílusbeli különlegességieket, történelmi; vonatkozásokat keresők számára is kincsesbánya a Mátra vidéke, melynek ősi váromladekai (Hasznos-, Ágas-, Nyesett-, Markaz-, Kanázs-„ Pata-, Nána-, Bene-, Solymos-, Oroszíánkő és Sirok) egy hajdan mozgalmas időre emlékeztetik

1 a vándort. Emez általános anyagközlés után, a hegység északnyugati részéi ben, Mátraverebélynél, kezdjük meg vánd'orutunkat: M át r a ve r e bé I y abban a mélyen besüppedt völgyelésben fekszik, melyben egyfelől a Zagyva, másfelől a Tarna vize folyik. A község érdekessége néhai birtokosa, Vereböly Péter erdélyi vajda áltaí a XIV. század utolsó éveiben alapított, csúcsíves stílusban emelt Szt. András templom, mely noha idők folyamán kisebb átalakításokon ment keresztül, jellegzetesen viseJi mágián a kor építészeti stílusát ma is. A templom faragott homokkőből 3 hajóval épült. Főhajója a három oidalial záródó szentéllyel egyenlő szélességű. A hajók eredeti csúcsíves boltozatai már nincsenek meg, csak a déli előcsarnok és a, közelében levő oldalkápolna keresztboltozatosak s támpillérei, ablakainak meglepő szépségű mérőművei, kisebbik kapujának bélletrészei, emlékeztetnek a csúcsíves korra. Szentélyének déli oldalán egy zöldesszürke rioiittufából faragott kettős üíőfülke vonja magára a látogató figyelmét. Ez a fülke a templommal egy időben készülhetett/; amennyiben művészi faragású oromdíszei a csúcsíves stilus minden, jellegzetességével ékeskednek. A templom kőszószéke két-három évszázaddal későbbi munka. Ennek feljárójába van falazva a tempjomalapító* Vereböly Péter vörösmárvány sírköve, rajta a halálozás évszámával: 1403-mal. Verebélybőí a hegyek közé rejtőzött Nagybátonyba, a Ráthold-nemzetség ősi birtokába gyalogolunk, hogy megnézzük hatalmas kőfejtőit, kőzúzóit s a Szoros-patak völgyében levő mediterrán-korú kőszénbányáját, mely 4400—4600 kalóriás szenével a jobb minőségű magyar szenek közé tartozik. Nagybátony ,a Nyugati-Mátra egyik legforgalmasabb turista pontja, mert innen könnyen lehet feljutni a hegység magas zónájába, pompás csúcsaira: az Ág a svár r a, Ó várra, M át r a bé r c re, a Hasznos i Fe I ső h útára, Galyatetőre é S innen tovább a Kékesre. A Zagyva balpartján épült Tar egykori birtokosáról, Tari Lőrincről nevezetes. A Ráthold'-nemzetségbeli Tariak közül két Lőrincet is ismer a törtéinelem. Az egyik II. Endre király idejében élt. Urát 1217— ben elkísérte a Szentföldre, dé onnan nem tért vissza a magyar sjeregh gel, hanem a hagyomány szerint előbb bekalandozta Ázsiát, megmászta, a 'híres Ararát hegyét, a Sijnai-fél sziget kopár sziklacsúcsait, eljutott Indiába, majd' visszatértében bejárta Afrika északi partvidékeit és évek multán jutott vissza hazájába, hol mint világjáró, mindvégig csodált fia volt korának. A másik Lőrinc is érdekesen vált ki kortársai közül. Ö Zsigmond királynak volt a kedves embere. Mikor 1401-ben az ország főurai Zsig— 313 — 10