Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Csallókőztől Léváig

mánál török ágyúgolyótól találva pusztult el. Mivel figyereke nemi volt, I. Ferdinánd király különös kegyelméből özveggyéé íett a várbirtok. De az özvegy nem sokáig viselte a fátyolt. Fiatal volt, új szerelemre vágyott. Hamarosan férjhez is ment a szomszéd birtok urához, a garázda Balassi Menyhérthez, mely házasság Menyhért úr amúgy is kiterjedt birtokát a lévaival gyarapította. Ha a lévai várbirtok jobbágyainak a századokig fölöttük hatal-t inaskodó Lévaiak idejében keserves volt a sorsuk, nem kevésbbé lett az Balassi Menyhért alatt. Sőt. Most lett csak igazán rablófészekké, a jobbágyok és környék rémévé a vár, mert Menyhért úr a vagyoni szerzésben nem ismert határt. Harácsrészes zsoldosai élén bekalan-i d'ozta a környéket s ha másként nem, rendes ostrommal foglalta el és rabolta ki a kevésbbé erős várakat. Ferdinánd király egy dárabig tűrte Balassi garázdálkodásait, de mikor ez odáig merészkedett, hogy megtámadta Babindáli Gergelyt, ki a kincstár részére beszedett adót vo Ft Budá ra viendő és e'vette azt az utolsó rézdénárig, Ferdinánd Castaldó császári tábornokot küldte Balassi megfékezésére. Castaldó sikerrel oldotta meg feladatát, amennyiben Lévát elfoglalta, de a harambasa kicsúszott kezei közül, mert az a török oltalma alá, Erdélybe menekült. A XVI. század közepe táján érdekes tulajdonosa volt a várbirtoknak. Nem kisebb egyéniség, mint maga Dobó István, az egri hős, kit azonban pár évi birtoklás után, mint az uralkodóházra veszedelmes összeesküvőt, rokonával, Balassi Jánossal, a 'kamarilla elfogatott és 1569-ben börtönbe vettetett. A hagyomány szerint Léva várában ezidőtájt ismerkedett meg Balassi Bálint, a XVI. század kiváló lírikusa, az egri hős leányával, Várday Mihály ifjú özvegyével, Krisz-i tinával, hogy ezzel az ösmeretséggel pecsételődjék meg a költő szenvedésekkel teli sorsa. A XVII—XVIII. század nemzeti mozgalmainak idején, várát elsőbben Bocskay István vette ostrom alá, dé azt elfoglalni nem tudta. Nagyobb szerencséje volt ennél a töröknek, ki 1663-barN vezetett sikeres ostromot, dé megtartani nem tudta, mert már a következő évben Des Souches császári tábornok űzte ki falai közül az ozmánt. -1678-ban, Thököly szabadságharcának delelőjén, a kurucok bírják a várat. De Thököly dicsősége nem sokáig tart. Eléri a szabadsághősök sorsa: elbukik és bukásával megsemmisül minden addig kivívott eredmény. Léva a császáriak kezére kerül, hogy azt a bécsi udvar egyik benfentese, Esterházy. Miklós nádor fia, Ferenc pápai várkapitány és aranysarkantyús vitéz nyerje el. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc részére Ócskay László foglalta el, ki a következő évben itt tartotta esküvőjét az ősi Tisza-család egyik' leszármazottjával, Ilonával. 1705-ben Bercsényi Miklós fővezérrel, Széchenyi Pál kalocsai érsekkel, Károlyi Sándor tábornokkal, fontos hadí tanácsot tartott itt a Fejedélem

1, mely után fokozott erővel és soky hadisikerrel indult meg az osztrák elnyomás elleni szabadságmozgalom., 1708-ban rövid időre Heiszter császári tábornok foglalja el Lévát, de Bottyán János, a kurucok népszerű tábornoka csakhamar kiszorítja abból és jutalmul ő kapja a hatalmas uiadalmat. De a kurucdicsőség már hanyatlóban. Egyik kudárc a másikat éri. A trencsénü Iszarencsétlen kimenetelű csata után Bottyán is látja, hogy nem tartk- p — 307 — 10