Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Csallókőztől Léváig

nich-Klapka 18,000 főből álló hadteste és Wohlgemuth osztrák tábornok 24,000 embere, itt vívta a szabadságharc egyik legvéresebb csatáját. Az alig egy óráig tartó, de annál hevesebb utcai harcokbán a menekülő ellenség 2,000 halottat hagyott hátra és ugyanannyi fogoly került a küzdelemben magát legjobban kitüntetett 3, 9, 17 és 19.-ik zászlóaljak kezébe. Szécsénné! északkeletnek hajiik az országút, A szemhatáron 5—6 kilométer légtávlatban a Selmecbányái-hegység déli ágának dombokba sűlyedő részeit látjuk kúposodni. Ennek a domb

1, illetve hegyvonulatnak nyugati szegélyén, a Perec-patak partján fekszik a történelmi Barsmegye déii részének legjelentékenyebb városa: Léva. * A ma csaknem 13,000 lelket számláló, élénk gazdásági-, iparikereskedelmi életet élő, fejlett kúltúráju, erős magyar érzésű város 1V. Béla király alapítása. Várát közvetlenül a tatárjárás után építették, mikoris a várföldek művelésére Béla király a túlnépes Thüringiáibóf a ma már teljeser. elmagyarosodbtt németeket telepítette be. Különálló dombtetőn álló vára, mint a felvidéki bányavárosok ;egyik fontos elővédje uralta a Perec-patak kiöntéseivel' eímocsarasított vidéket s így nem csoda, ha a XIII. századvég rettegett Ojlígiar-' kája: Csák Máté, szemet vetett rá s mert abban az időben nem volï nála nagyobb hatalom az országban, ei is foglalta. Mikor a rozgonyii csata megtörte Mátyus úr erejét s várai egymásután kerültek Róbert! Károly birtokába, Sebők, az akkori várispán ostrom nélkül engedte át a királyi hadaknak. Károly a várat második feleségének, Beatrixnak, János cseh király nővérének adományozta, ki viszont Becsei Imre barsi főispánt bízta meg a várbirtok kormányzásával. Mikor 1330-ban Zách Felicián merényletet követett el Róbert Károly és csa'ád'ja ellen s a középkor durva lelkű, kegyhajhászó főurai, — köztük a nádor, országbíró, macsói és szlavóniai bán, tárnokmester és 13 megyei főispán, — szörnyű megtorlásul Zách családját harmadizigleni kiirtásra Ítélték, ennek még a sötét középkort ís megszégyenítő Ítéletnek két áldozata pusztult el a lévai várban. Ugyanis! Sebét, Zách Felicián leányát, Becsei Imre ispán a vár előtt fejeztette le, férjét, Kapay Andrást pedig annak öröksötétü szikíabörtönébe záratta, hol az nemsokára meghalt. A XV. században Zsigmond király a kor egyik hangadó főurának, Lévai Cseh Péternek adományozta Lévát. Péter úr egyesítette magár ban a kor főurainak minden erényét és gyarlóságát. A csatában haláltmegvető bátorságú hős. A békében gyengéket kifosztó harambasa. Uralkodójához áldozatos hűségű, míg az kedvében jár és donációkkal

1 tömi, de lázadó, ha az uralkodói kegy valami miatt elhajlik tőle. A becsület terén nem ismer tréfát, dé nem tartja becstelennek a kolos1torok, templomok kifosztását. A »Cseh« predikátumot a cseh zseb^ rákhadak megfékezéseért kapta. A »harambasa« elnevezést pedig gaztetteinek sorával: gyengék íetiprásával, vásári kereskedők kirablásával, jobbágyainak állatsorban tartásával, s asszonynépen valói er őr' szakoskodásával érdemelte ki. Ecyik leszármazottja: Zsigmond', Buda várának 1543. évi ostror — 306 — 10