Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Budatintól Likaváig

Arva vára. Budatintől—Likaváig. A Nagy-Bittse-jablunkai országúton folytatjuk utunkat. Mintegy kétórai gyaloglás után egy vadregényes fekvésű falvacska tűnik

1 elő a lombok rejtekéből: Rovne. Sehol az országban .nem látni olyan faóriásokat, mint itt. Parányi temploma fölé hajló agg hárs Lórántffy Zsuzsannáról suttog. A zborói száz hárs másodlatául ültetett hársfasor a vezérlő fejedelem emlékét siratja. Az alatta csobogó forrás a nép-rege szerint, a trencséni csatából futó kurucok könnyeiből támadt s hogy ki ne száradjon, agg hársfák sötétzöld lombsátoráról lepergiő harmatcsepp táplálja azóta. Ez a forrás mossa gyökereit annak az iharfának is, melynek a vesszejét sok-sok száz év előtt, a hitvillongások idején, Oláh Miklós esztergomi érsek fonta össze gúzsba és gúnyolódva mondta az új vallás követőinek: ...»Ha elültetitek, ha megfakad és éSőfa fesz belőle, akkor marad meg a ti vallásotok ebben az országban!...« Éá csodák csodájára, lett belőle egy élő óriás, épúgy, mint az új vallásból. Ha az utas a Zsolnától Oderberg felé rohanó vonat baloldali ablakából a Vág hídjánál kitekint, a Javornik'hól lefutó Kisuca torkolatánál időtől barnult százados falakat lát kiütközni a felnyurguifc bokrok és fák lombjai közül: Budát int. Ősidőktől fogva megerősített hely. Az iríatlan fenyvesektől borított Kisuca és Vág által képezett háromszög

1 alakú földnyelven könynyű volt megerősíteni. Csupán a két folyót kelíett egy mély és szées árokkal összekötni, hogy minden oldalról vízzel legyen határolva. Előtte a sebesfolyású Vág. Mögötte a Brod'nyánka és Vrtak me1 re de k fala. Oldalt a Duíben, Chumec és Rochovica rengetegei védték. Keresve sem lehetett alkalmasabb helyet találni, honnan egyformán lehessen ellenőrizni és vámolni a jablunkai útat járó morva kereskedőket s tavasz és ősz évadján a sellőkkel rakott Kisucán leereszkedő íutajosokat. Éppen ezért már az Árpádok korában fontos vámállomás. Később a Vágvölgy egyik híres záróerődje. Milyen volt a vár első alakjában? Nem maradt nyoma. Lehet, hogy kezdetben magából a 12 méter átmérőjű, 2 méter falvastagságú, ttöbb emeletes főtoronyból állott. Ez ugyanis a vár legrégibb része — 251 — 10