Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Budatintól Likaváig

,5 építési modora a XIII. századra emlékeztet, És valóban, a XIII. századvégi oklevelek miár mint régebben fennálló »turris Budéthyn«-t, Budetin tornyát emlegetik. A XIV. század elején Zont mester, Zólyom grófja benne a várnagy. Tehát királyi birtok. Még pedig igén tekintélyes hasznot hajtó birtok, melyet Róbert Károly 1321. évi oklevelében Budacin-nek neve? és ama Inégy királyi jószág

1 közt említ, hol az átvoinuló kereskédőknek vámot és iádét kell fizetni. Tizenhét évvel később, 1338-ban, Zeech Miksa országbíróé, Sztrecsen, Regéc, Kisucaújhely uráé. És azé volt a család magvaszakadtéig. 1430-ban Zsigmond' király az uradalmat Hathnay Lászlónak adományozta, kinek leszármazói közül Rafael volt a család

r utolsó férfisarja. Ennek felesége: Borbála, megunván bús özvegységben tölteni idejét a világ szeme elől elrejtett Budátinban, jeszenicei Szúnyogh Gáspárhoz ment nőül. A később grófi rangra emelt család

1 őse: Gáspár, ílymódbín szerzett jogot Budátinra és tartozékaira, de az uradalom tényleges birtokába csak 1487-ben lépett, mikor Mátyás király Giskra martalóc hadaival szemben tanúsított vitézsége jutalmául adómánylevelet adott neki a 20 községből álló uradalomra. A XVII. század végén a budatini uradalom birtoklásában nagjy változás állott be. Ugyanis az utofsó Szúnyogh-lány, Hedly, Mátyás fiatal és szoborszépségű özvegye, hogy — hogynem, a Thurzók nagybiccsei kastélyában vendégeskedő Csáky László szentgotthárdi apátnak úgy elcsavarta a fejét, hogy az ott hagyta tisztes papi méltóságát, lutheránussá lett és oltárhoz vezette az utolsó Szúnyogh-leányt. E kapen Budatin a Csáky-család kezébe ment [át s ez bírta a magyar szabadságharc leveréséig. 1849. jan. 2.-án a magyar csapatoktól gyengén védett Budátint Götz osztrák tábornok foglalta el s a várat felgyújtatta, porrá égette. A XIX. század ötvenes éveiben a várnak a főtorony körüli részét helyrehozták s kaszárnyává alakították át, míg a többi része moh és zuzmó- ülte festői rommá roskadt, rnetyet búján tenyésző erdőcske rejt el a szemek élői. A vár hatalmas hengeres tornya, mellyel nagyságra nézve a régi magyar hazában csupán la vasmegyei (S z a lónak tornya vetek'" szik — s alatta az árkádos, emeletes épületrész, a XIX. század' elején restaurálva, viszonylagos épségbén ma is áll s a Vág jobb partjáról nézve, festői környezetével gyönyörködteti a vándort. Falaihoz a középkori várregék egyik leg szomorú bbi ka fűződik, ľoronybástyájában ma lis mutogatják azt a fülkét, melybe egykori ura: II. Szúnyog iGáspjár, elevenen falaztatta be egyetlen leányát Katalint, mert az akarata e'lenére akart férjhez menni. * A zsolnai lapályon áthaladva, a Veterne-Hola északi ágának a Vág felé hirtelen meglszakadó ormán, egy döbbenetes erővel haté

1 romtömeg bámul az alant elfutó víztükörbe: Sztrecsén. A szakadék lábát a Vág haragos babjai mossák. A mellette kígyózó országút az előrehajló meredély alatt vezet. Háznagyságú — 252 — 10