Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék geológiájának alapvonalai

'gJomerátumokban, homok-mészkőben és még a krétában kezdődő flissben hagyta fönn emlékét. A Kriván-Fátrában, nevezetesen a Szul ován feltárt dolomitgörgeteges konglomerátumok fölé num'nrvulitmész'kő és meszes homokkő-rétegek települtek. A kort jellemző legszebb nummulinás mészköveket a Tre-nősén-liptói medencében és a G a ram völgybe n találták. Az ó-harmadidő másik hatalmas rétegcsoportja az o ligoc én. Ezt sekélyes tengeri üledékek, széntelepes mocsári lerakódások, kárpáti homokkövek jellemzik. Az oligocénben, hazánk testébe öbíösöd'ik a tenger. Az Aldünától a mai Kárpátok gerincéig, Háromszéktől— Pozsonyig, tenger hullámzik.*A Dunántúl azonban csaknem vízmentes. A Drávatoroktól az Alpesek felé egy hatalmas földnyelv vonul, míg mai Lengyelország déli részén, Románián és a Balkán félszigeten át a Dalmát partvidékig, sarlószerűen görbült szárazulat fogja körül a magyar föld jelentékeny részét borító tengert. Az oligocén éghajlata már enyhe.'A mai nyári hőfokhoz közeledő. A föld belső erői réteggyűrődésekben, vulkáni tombolásokban élik ki magukat. Kőzetei félsós vizű üledékek. Márga, homok- és mészkő. Flórájában a lombosfák uralkodnak. Állatországának jellemzői a rágcsálók különféle nemei s a pectunculus obovatus nevű óriás kagyló, melyről a felső-oligocén egyik homokkő-rétegét keresztelték el. Oligocén lerakódás a Kárpátok homokkő-zónájának tekintélyes része. A Morva folyónál kezdődik és hatalmas félkörben halad a Raonai-havasokig, 100—150 kilóméter széles szegélyben kisérve a mai Kárpátlánc külső peremét. Hogy mocsaraiban valaha dúsan fejlődtek a szénképző növények, azt e korból ered'ő széntelepei igazolják. Igy például Gömörmegiyé!ben Rozsnyón, Abaujban Sámodi községben találtak oligocénszenet. A Salgó'tarjá ni Kőszénbánya R. T. körülbelül 52 négyszögi kilométer területén müveit 5400—7000 kalóriás barnaszén-telepek is .az oligocén rétegek közé vannak ágyazva. Hevesmegyében Eger mellett, a Wind-féle téglagyár telepén tártak föl olyan oligocén réteget, mely már érintkezésben á" a

z újharmadidő miocén lerakódásaival. Bizonysága ennék az agyagrétegekből kikerült kövületfé'eségek, melyek rétegét 32°/o-ban felső- oligocén —, 68%-ban pedig a miocén faunához tartoznak. A felvidéki oligicénről szólva, nem hagyhatjuk említés nélkül az ebből a korból származó pet r ói I e um -te le p e !k let sem. Ezek jelenléte amellett a föltevés mellett szól, hogy az oligocén idején nagyobb, állati és növényi életben burjánzó tavak terültek a szárazulatok között, melyekben a földtörténeti katasztrófák idején tömérdek állat és növény pusztult el s ezek rothadó zsiradékából, bűzös iszapja ból, az úgynevezett szapropél-ből, keletkezett a petróleum. Á Kárpátok petróleum-telepei mindenütt a homokkőhöz vannak kötve. Ebben a 10—100 kilométer széles és mintegy 1400 kilón méter hosszú homokkő-vonulatban, melyet mi ezúttal csak Pozsonytól a Tisza forrásvidékéig követünk, a Felsőkrétától kezd've, a paleocénen, oligocénen át, szakadatlan folytonosságban észlelhetjük e korok faunájának nyomait és ugyancsak észlelhetjük azt is, hogy a petró— 19 — 2