Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

•nélkül islhait 111. Károly után ugyanis a 18 évvel előbb alkotott: tör-> vény értelmében leánya, Mária Terézia lépett ja trónra és ekkor folyt lie falai között az történelmünkben páratlannak írt jelenet, mikor a trónját és kisdedét féltő királynő 'megnyugtatására a jelenvolt rendjsk kardot rántva,. egy szívvel-lélekkel fogadták, hogy »éltünket és vérünkjet királyunkért, Mária Teréziáért!« II. Józsief teljesen elhanyagolta a várat, sőt mint aikotmá,nyjoigilag értéktelen holmit, 1784-bén elszállíttatta onnan a magyar koronát is, betétetvén azt a császári kincstárba. Hogy azonban a hatal'mas épülettömbnek mlégis legyen valami haszna, papnevelő intézetet helyeztetett falai közé. II. Lipjóít rövid luralma alatt még lejjebb száľlt. Újra miegjelentek falai között a kőmívesek: rontottak, bontottak, falakat raktak, hajdani pompát tüntettek, kaszárnyává alakítván át a nemrég még híres fejedelmi lakot. A fenyegető francia háborúk idején, a mi szépsége még vébtlienül megmaradt a mul'íblój, azt is eltűntették. A parkok, márványföiljárók helyébe újra sáncokat méyítettek, bástyákat, tornyokat emeltek. Falaira ostromágyúkat vontattak és a Dunára néző ablakokat vakolatlan téglákkal rakták bje. Ám hasztalan volt minden védekezés. A szedett-vedett zsoldoshadak nem tudták föltartóztatni Napóleon dicsőségittas siereg'eit. A pozsonyi vár előbb 1806-ban, majd pusztító ostrom után 1809-bien a franciák birtokába került, két évvel később piedig, 1811-ben, némelyek szerint vigyázatlanságból, mások szerint szándékos gyujtogatásbóí eredő tűz pusztította el, hogy aztán ránehezedjék a ímindent megőrlő Idő és százados múlásában szomorú emlékeztetője legyen annak a mai nemzedék által elképzelni sem tudhatott fényes életnek, mely hajdanán falai között lakott. Visszavonhatatlan pusztulásában, a lábainál terülő városban még néhány fényes eseményt látott lezajlani. 1825-ben, Ferenc király jelenlétében itt folyt le a nemzetünk történ etében korszakot jelentő országgyűlés. Az alatta sebesen suhanó Dunán 1830-ban látta elúszni Magyarországon az első gőzhajót. Az 1832—36-ík' országgyűlés terméből föl hangzottak hozzá a reformkor lángelméinek: Kossuthnak, Széchenyinek, Deáknak Ujmagyarországot teremteni kivánó szónoklatai. Tíz évvel később megérte az időt, melyben az országgyűlésen törvénybe iktatták az addig teljesen e'hanyagolt magyar nyelv hivatalos használatát. 1847-bten látta az V. Ferdinánd által megnyitott országgyűlés pompáját és romköveiben is érezte szertesugárzó le'kesedését a szíveknek, midőn 1848 április 11.-én, a primáši palotában összegyűlt rendek előtt V. Ferdinánd' szentesítette az új törvényeket. Aztán ismét borulás ülte meg a magyar eget. Jött 1849. Haynau rémuralma után a csaknem két évtizedig tartó keserves időszaka az abszolutizmusnak; mikor pedig ez elmúlt, mikor az emberek ismét nyugodtan figyelhettek föl a pozsonyi várra, akkor vették csak észre, hogy a gyötrelmek évn tizedei alatt az egykor hatalmas falakkal milyen helyrehozhatatlanul véqziett az idő! * A régi Pozsony magva közvetlenül a várhegy alatt, a Várteiek ut-i •Cától keletre, a Kapucinus-, Nagy Lajos-, Vásártér-, Lőrinc- és Hosszu— 213 — 10