Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

utcák 'közötti tömbben terült. IEzen húzódott végig máir a középkorban is neves Ventur Mihály-utca, annyi érdékes történelmi eseményünk! színhelye. Ez a hajdan erős kőfalakkal körülvett városrész, keskeny, görbe utcáival, ódon épületeivel, a gótstilus nemességét árasztó templomaival, még ma is élénken emlékeztet azokra az időkre, mikor falai között eleven, nyüzsgő, történelemlevegős élet forrott és ittlakó, vagy időlegesen megszálló urai innen intézték egy nemzet sorsát. Ebben a városrészben vannak az ősi Pozsony legrégibb épüle-i tiei. Köztük elsőnek a még Szt. István által alapított, dé mai alakjában! a XIII. századból átmjentett Szent Márton székesegyház, hoszszu időn keresztül királyaink koronázási temploma, melyben a múló idők folyamán 11 királynak tették fejére Szent István koronáját. A székesegyház belső díszítése nagy történelmi értékéhez méltó. Az 1864—67-b|en restaurált egyház minden részéből a legnemesebb gótsíi művészete árad. Egyházi szerelvényei kincsekét érők. Szentségháza a középkori ötvösművészit ritkaszép remeke. A hajójában álló keresztelőmedence XIV. századbéli ércmű. Szent Mártont ábrázoló s Donner Rafael művészetét hirdető lovasszobra bámulásra készteti az idiegent. Esterházy Imre érsek által 1734-ben építtetett Alamizsnás Szt. Jánostól nevezett oldálkápolnája, a barokkor márványbán, aranyo-* zás'ban dúskáló stílusát viseli imagán. Oltárán ezüstkoporsóban Szt. Jánosnak Mátyás királytól ajándékozott (ereklyéje van elhelyezve s itt lepi meg az idegent a kápolnát építtető érsek: karrarai márványból készült síremléke, mely úgy elgondolásában, mint kivitelében, a legkiválóbb olasz szoborművekkel veszi föl a 'versenyt. De a székesegyház nem kevésbbé nevezetes része a Szent Annának szentelt oldalkápolna is, ajtaján a Szentháromságot feltüntető dómborművel. A domborművet kivitele után Ítélve, a XIV. századból eredőnek tartják. Ebben a kápolnában van elhelyezve az 1486-ban elhalt Schömberg György pozsonyi prépostnak, az Acadjemia Istropolitana egykori kancelláriának hatalmas méretű vörösmárvány síremléke, mely Mátyás király humanista társaságának ezt a jeles tagját életnagyságban, teljes főpapi' omátusban ábrázolja. A kápolnából lépcső vezet a székesegyház alatti sírboltba, melyben számos egyházi és világi nagyságon kívül többek közt Pázmány Péter (-j-1637.), Lippay György (-J-1666.), Lósy Imre (-j—1642.), Szelepcsényi György (-(-1685.), Széchenyi György (-j-1695.), Kollonich Lipót (-[-1707.) esztergomi érsekek vannai eltemetve. A székesegyházzal szemben, a Káptalan-utca sarkán áll a Dras-' kovics György pozsonyi nagyprépost által 1632-ben építtetett kétemeletes préposti palota. Tőle északra, a város legrégibb lakóháza, az úgynevezett Ki s p r epos t-u d var, mely görnyedt falaival, félköríves románstílü párkányzatáva! elárulja, hogy azt még a XIII. században építették. A Ventúr-utca elején a régi pénzverőház-, a Ventúr és Klarissza-utcák összeszögelésénél, a mai királyi ítélőtábla helyén az o rszágih áza-, az Óváros központjában pedig, a Főtéren, az 1228-ban épült városháza-, e mögött végül az esztergomi érsekek palotájal állott. A Főtérből kiágazó Ferenciek-terén, az út jobboldalának egész« hosszában, történelmi nevezetességű házak sorakoztak. Itt áll a jezsuiták 1627-ben épült temploma, továbbá a Ferenciek XIII. században alapított szentegyháza. Mellette a XIV. században épült Szt, Jánosi — 214 — 10