Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

V. István súlyos engedmények árán, kénytelen voli Pozsonyban békét (klötni, melynek érielimében a vár továbbra is Ottokár birtokában maradt. A következő 5—6 év a vár történetének igen mozgalmas korszaka. Gyors (egymásutánban hol a magyar és kun, hol a cseh csapatok tartják megszállva. Mindegyik ront-bont rajta. így nem

1 csoda, jia bástyái, tornyai be-berogytak s egyike lett az ország legelhanyagoltabb küls)ejű várainak. / Ottokárnak az 1278. évi Morva folyó -m^elletti csatában történt halála, végre rövid ideig tartó nyugalmi helyzetet teremtett, de a hosszú háborúskodás folyamán többször elpusztított városra is jobb napok virradtak. Megindultak az építkezések. Romjaikból újjászülettek a templomok, kolostorok. Kun László a t sehe ken aratott győzelem» lamlékére ekkor építtette a ferencesek ma is meglevő templomát, kolostorát és a helyreállított ciszterci kolostor faíaj közé ekkor költözködtek a klar issza apácák is. Kun László 18 éve s uralmának (1272—1290) első pár évi föllendülését az általános hanyatlás, felfordulás évei követték. A minden ieHejét kun és nogáji tatárasszonyok körében töltő, szüntelenül tivornyázó király alatt, egyes főnemesek ragadták 'magukhoz a hatalmat. Ezek egyike, Apor vajda, rövid időre befészkelte magát a várba, die abból Csák Péter hadai csakhamar kiverték. A 111. Endre halálával bekövetkezett általános fejetlenség idején, |1302-ben, az osztrák Landénbergi Henrik foglalta el, ki 12 évi birtoklás után Róbert Károly királynak csak akkor adta vissza, mikor azJ Csák Máté és a hatalmaskodó oligarkák megfékezésével, mindén irányban megerősítette a királyi hatalmat. Ró'beri Károly (sokszor tartózkodott falai között. 1331-bén itt kötött békét Albert és Frigyes osztrák hercegekkel. Ez a béke azonban nem volt tartóíS, meri 1337-ben 'már ugyancsak itt szövetkezett! Kázmér lengyel királlyal, hogy a nyugodni nem tudó osztrák hercegekkel végre leszámolhasson. Nagy Lajos hosszú uralma alatt (1342—1382) a város és vár fénykorát érije. Régi kiváltságaiban, szabadalmaiban nemcsak megerősítést, — hanem árúmegállítási jogának biztosításával, a harminca da dó elengedésével s a nemességre is kiterjedő adózási kényszerrel, jövedelmében lényeges emelkedést nyert. Ekkor javították ki rozzant falait. Ekkor épült fql a manap is meglevő városháza, mely mint a csúcsíves stílus egyik kiváló alkotása van építéstörténetünkben elkönyvelve. Zsigmond alatt folytatódott a város élénk kereskedelmi és politikai él(ete. A falai között szívesen tartózkodó király, 1404-ben szabad királyi városi rangra lemelte s ezzel megadta a jogot, hogy a város laz országgyűléseken követekkel képviseltethesse magát. Félszázados uralkodása alatt 1405-, 1410-, 1411-, 1429- és 1435-ben tartott falaii között országgyűlést és 1411-ben világraszóló pompával itt tartotta leányának, Erzsébetnek kézfogóját Albert osztrák herceggel, kinek ugyanekkor a magyar trónt szerződésileg is biztosította. Hunyadi János kormányzósága idején (1446—1453) többször megfordult a várban. Az 1452—1453-iki országgyűlés falai között folyt lie. 1452-ben kezdték építeni később híressé vált donzsonját és 1453— 210 — 10