Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

fcan V. László király innen keltezett diplomájával nevezte ki a kormányzóságról lielmlond'ó Hunyadi Jánost besztercei örökös gróffá s az ország főkapitányává. Hogy milyien volt a vár az elmúlt századokban, azt réjszben az 13-58-ban meg jelént Bécsi Képes Krónikából, részben pedig Houfnagiel György 1578. évi metszeteiből ismerjük. E szerint a vár alakja már ekkor is zárt négyszög, délkeleti sarkán kimagasló öreg toronynyal. Főkapuja a Dunára néző oldalon volt, hova kocsivai nem járható keskeny út vezetett s a terheket öszvérrel szállították föl a várba. FelsŐ várát, a német erősségek mintájára, kiszögelő bástyákkal ellátott falak vettek körül. 1436-ban, Rozgonyi Péter kapitánysága idlején, sziklába vésett kutat is kapott, ez azonban a későbbi ostromok! alkalmával beszakadt, úgy hogy ettől kezdve a várbeli nép számára ismét ciszternákban gyűjtötték össze az ivóvizet. A vízellátás ilyenformán ostrom

1 és szárazság idején, a várbeliek egyik legnehezebben megoldható kérdése lett. Mátyás király is nagyobb építkezéseket hajtatott végre úgy & várban, mint a városban. Uralkodásának utolsó éveiben készült el a vár renaissance stílusú főbe járó ja, lenn a városban pedig Beatrix királyné részébe épült pompás palota. A dóm szentélyének zárókövén Korvin János címere látható, ki Mátyás halála évében pozsonyi főispán volt s mint iiyen segítette elő a főtemplom építését. De Mátyás azzal is előmozdította Pozsony fejlődését, hogy Vitéz János érsek ajánlatára 1467-ben, a Ventur-utcában egyetemet létesített, (Académia Istropolitana) mely a maga korában híres főiskolája volt az országnak. Pozsony vára és városa tulajdonképien a mohácsi vész, illetőleg Buda elfoglalása után jutott főszerephez. Közvetlenül a mohácsi katasztrófa előtt, Mária királyné óhajtott volna menedéket találni falai között, die a vár akkori kapitánya, Bornemisza János, a nagy kísérettel érkező királyné előtt nem nyitotta ki a vár kapuit, mine azt a városban szállásolták el. I. Ferdinánd megkoronáztatása után nyomban birtokába vette a várat, mely ettől kezdve egyik legfontosabb, leggondosabban föl— szjerelt erősségévé lett az országnak. Ő hozatta rendbe a pusztulás-» nak indult várkápolnát is, melynek főoltárképét Giulio Licino olaszi festőművésszel festtette rri|eg. Hosszú időn keresztül falait nem fenyegette ellenség. Éppen ezért, mint biztos helyet, 1552-ben Ferdinánd a pozsonyi várat jelölte ki a szent korona őrzési helyéül és csekély megszakításokkal itt is őrizték 1784-ig, mikor II. Józs)ef, a bécsi császári kincstárba helyeztette el. Az első királykoronázás 1563-ban, még l. Ferdinánd életében folyt le falai között;, mikoris Oláh Miklós érsek, Miksa főherceget koronázta meg és 9 évvel később ugyanilyen fényes szertartással koronázták meg Rudlolf főherceget is, ki azonban mint megkoronázott király csak négy évvel később, Miksának 1576-ban bekövetkezett halála után vette át a tényleges hatalmat. 1606-ban az alkotmány és vallásszabadság védjelmére fegyvert fogó' Boaskay hajdúi ostromolták, minthogy azonban varostromra — 211 — 10