Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

Az ágyúöntés a Felvidéken úgy látszik még a XVII. században is jövedelmező foglalkozás, mert ebből az időből származó városi számadásokban egyre-másra találkozunk öntőmesterek neveivel. Ezek közű I leghíresebbek Brande n b u r g i Lőrinc 1642-ből, Eiders Herrn! a n n 1652-ből és Schönpöck Gáspár 1687-ből. Az ágyúk súlyára nézve érdekes tájékozást nyújt egy 1694-ből származó jegyzék, 'mely közli az utókorral, hogy Schneider János »stückgiser«, hat darab 24 fontos, két darab 12 fontos, két darab 100 fontos, két darab 60 fontos, összesen 63 mázsa és 20 font súlyú ágyút öntött a felsőmagyarországi hadak részére. De ezeknél még sokkal súlyosabb ágyúk is voltak. Igy tudjuk, !hogy a Gábor mester által' öntött ágyúk 'között volt egy 300 fontos, egy 1647-ben öntjött Rákóczy-i féle ágyú 32 mázsás, egy 1646-ban öntött 45 mázsás, végül egy 62 mázsát és 68 fontot nyomó hatalmas mozsárágyú. — 200 — 10