Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

öntője a híres eperjesi Wie r ď György mester. Az abaujmegyei H te jce község barokk-kori harangjának felírásából: »In Honorem Dei Fudit Me Mathias Ulrich In Eperies Anno 1668. — Stepha Baxy Tcura Eel© siecensis« tudjuk, hogy annak készítője korának egyik felkapott öntőrnestere, az eperjesi Ulrich Mátyás, ki azt az Ur 1668. évében Baky István rendelésére függesztette föl a hejcei egyház tornyában. * A XIV—XV. században, mikor az egyremásra szaporodó várakat nagyobb' hordképességű védő fegyverekkel kellett |_ellá.tni, igen keresettek voltak az ág y ú ön tő mesterek, (bombardáriusok, pix-) dáriusok, stückgisserek, buchsenmaisterék) kik leginkább S á r o s és Szepesmiegyék németajkú polgárai közül kerültek ki. Kassa város 1444-iki számadáskönyveiben említik, hogy/Henrik [mester a város részére egy nagyobb ágyút öntött. Mátyás király 1461-ben Újvár vívására kölcsönkéri Kassa város Pethornel nevű ágyújját, majd 1484-ben rendelettel kíván a várostól ágyúöntőket. 1496ban híres ágyúöntő Jakab, ki egyszersmind nagybefolyású szenátora is a városnak. A mohácsi csata után, 1527. és 1529-ben, Bebek' Imre és Ferenc keresik meg Kassát, hogy mestereivel a krasznahorkai vár részéire Öntessen ágyúkat. De bizonyára innen rendeltek kéjsőbb is, mert a vár egyik bástyáján még ma is ott patináisodí'k két B ebek-féle ágyú, tmelyek felírásai : »D. Franciscus Bebek de Pelsewic 1545« és »FranciscuS Bebek de Pelsewic 1547.« Bár niincs terünk ahhoz, hogy e helyen az eírnult századok' |á|gj y úöintő iparáról részletesen számoljunk be, az általános tájékozódás kedvéért, a következendőkben mégis föl kell sorolnunk néhány további adatot : A XVI. században híres kassai ágyúöntő-család volt az lllenfeíd, fmely a Felvidék igen sok vára részére öntött öreg zarbuzánokat, bombardo kat, faltörőket, csatakígyókat és kisebbméretű »ágyúfiakat.« 1559ben Nád'asdy Tamás nádor megparancsolja Kassa városának, hogy B r i c c i a 'S mesternek engedje át az öntőházat, ki Ferdinánd király részére fog ott ágy ú kát önteni. Majd rendéletet küld, hogy »Paurtianz« nevű megrepedt ágyújából öntsenek annyi faltörőt, amennyi abból telik. ^ [ A munkácsi vár lajstromában 'egrégibb éivíszjáimimaí ellátott ágyú 1541-ben készült kőhányó mozsár, melynek öntőmestere Dirin J á n o s. Az 'ugyanitt őrzött ágyúk közül nevezetes Turini JánoS ágyúja 1526-bol, a diósgyőri várból P e m pJ i n g e r Sebestyén 1534. évi tarackja s a pataki vár 9—10 fontos Rákóczy György-féle úgynevezett »madaras ágyú«-i. A munkácsi várban levő ágyúk öntőmesterei az ágyúkon íevő feliratok szerint: \ 1514-ben Hans Dirin. 1526-ban Hans Turini, 1534-ben Hans Schwartz, 1554-ben Michel Topler, 1557-ben Franz lllenfelt, 1578— 1587-bén Christóff Löffler, 1600-ban Urban Speiyer, 1628-ban Geor>gius Wirt és Paltzer Rugut.'1641-ben Hans Holthe, 1645—47-ben Hgí" mann Liders, 1658-ban Conradus Schreyfogl, Lorántffy Zsuzsanna taki ágyúöntő mestere. _ 199 __