Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

Peske Géza (1859—1921.}, Kelecsény. Nyitramegye. Skuteczky Döme (1850—1921.), Pozsony, Pozsonymegye. S p á n y i k Kornel (1858—1920.), Pozsony. Pozsonymegye. Stettka Gyula (1855—1925.), Királylehota. Liptómegye. Szinyei Merse Pál (1845—1920.), Szinyeujfalu. Sárosmegye.. Zempléni Tivadar (1864—1917.), Eperjes. Sárosmegye. * E fejezettel kapcsolatban meg kell emlékeznünk' a XVI. század egy igen érdekes díszítő eleméről, a sg r a f f i t ó r ó I. A sgraffito inkább rajz, mint festmény. Előállítása úgy történik, híogy.a díszítendő fal vakolatába sötét, vagy világos festőanyagot kevernek, aztán bevonják világos, illetve sötét réteggel, melyre mielőtt még megszáradt volna, egy előre elkészített papírosról szénporral átmásolják a tervezett díszítő motívumot. Ezután hegyes vasszerszámmal belekarcolják' az alak vagy ornament korrajzát. Az alakok, vagy díszíímények árnyékolása, bekarcolt keresztvonásokkal történik. Majd lapos eszközzel a hátteret befedő festékréteget távolítják el, miáltal a sötét, illetva világos alapon láthatóvá válik a kép. Ilyen módon tehát világos jalaA pon sötét, vagy sötét alapon világos rajzokat kaptak, melyek rend-* kívül hatásosan díszítették az épületek egyes részeit. A felvidéki XVI. századbeli sgraffi:tó-^mü vészét legértékesebb, sőt úgyszólván egyedül álló emléke, a sárosmegyei Erics várkastélyának renaissance-ízlésű díszítményei, melyek a kastély párkányán sorakozó vak fülkesor 145 cm. magas mezőit töltik ki. E sgraffitók bámu-* latos rajzkészséggel és művészi találékonysággal, gazdag változatban állítjánk elénk a mithologia és különféle történeti korok kiváló sze-^ mélyiségeit. A sok közül megemlítjük itt Vénus, Mars, Prudentia, rortitudó klasszikus isteneket; a római császárok közül Augusztus, Julius Caesar, Neró

f Vespasianus, Titus. Domitianus. Traianus alakjait. Majd fölvonulnak a görög-, perzsa történelem kiváló személyiségei, élükön Nagy Sándorral, Cyrussal, Xerxessel. Hitregebeli alakok, mint János, Medea, Aeneas, Heléna, s hogy méltóképen legyen képviselve a magyar történelem is, a fülkesorban találkozunk Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és László-, a kastély keleti oldalán pedig négy díszruhás magyar főúr és két kuruc lovas alakjával. Az egyes fülkéket elváválasztó ívmezőket és oszlopokat, főleg rózsát, szegfűt, liliomot ábrázoló levélfonatos és szalagba fűzött motívumok, valamint szárnyas kerubfejek díszítik, A fricsi kastélyon kívül, bár kissé megviselt állapotban, szép sgraffitókat láthatunk még az ugyancsak sárosmegyei S z i n n y é n, hol a templomtorony süvegalatti részét növényi arabeszkekből összeállított, sötétbarna alapból kiváló világosabb barna motívumok ékesítik'. Hatásos sgraffitók díszítették és részben díszítik még ma is Szepesben a késmárki, poprádi, g ö r g ő i, j a m n i k i, sze-pesszombati, m a I du r i, n a g y e r ő i -, Sárosban pedig a p a I ó c s a i, f e I s ő s e b e s i és k o m I ó s k e r e s 'z t e s i Karangtornyokat. A lakóházak sgraffito díszítései közül kiváló a ki i s s z ebe n i Sabina-, az eperjesi Rákóczy- és a lőcsei Thurzó-ház. — 192 — 10