Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

szintén a Felvidék szülötte. 1763-ban, a sárosmegyei Szokoly községben látta meg a napvilágot s bekalandozva az akkor híres festlőművészeti központokat, végezetül is Drezdában, a királyi udvar festője lett. Nagyszámú müve közül bennünket, magyarokat, legjobban érdekei II. Rákóczi Ferencet ábrázoló remek olajfestménye, mely ma a Szépművészeti Múzeum egyik nagyértékü képe. Minthogy a 'barokk-művészet teljes pompájában a Pázmány Péter esztergomi érsek indította ellenreformációval megindult templomépítészeti fellendülésben bontakozik ki, ebben a korban kiell keresnünk e kor festőművészeti emlékeinek javarészét is. Ezek főleg oltárés mennyezetképek, melyek legszebb darabjait az építészetről szóló fejezetünkben említett templomokban találjuk. E kor nevesebb festőművészei leginkább német-osztrákok. Ilyenek a bécsi Bergí János; a besztercebányai, jászóvári, egri templomok oltárképeit és freskóit készítő ugyancsak bécsi származású Kra eke r János, kinek művei közül legmonumentálisabb az egri liceumi könyvtár Tridenti zsinatot ábrázoló festménye és a íjászóvári prépostság oltárképei. Minőségben és mennyiségben egyaránt kitűnt társai közül a művészete javarészét Dunántúl kifejtő Maulbertsch Antal és a vele egyidőben működő D: o r f f m e i s z t e r István. Neves festőink voltak Medvecky János és Schrött Erazmus is, kik többek közt a kassai premontrentiek, orsolyák, dominikánusok templomainak oltárképeit festették. A lőcsei születésű Rombauer János (1792—1849) művészete révén I. Sándor orosz cár udvari festője volt. Földije Mjark'ój Károly, (1793—1860.) a firenzei művészeti akadémia nagyhírű tanára, a cizellált tájképfestészet utolérhetetlen mestere s az első magyar művész, kinek arcképét a szépművészetek mestereiniek firenzei pantheonjában helyezték el. Csodágondossággal festett, ragyogó színskáláiú tájképeiből nyolc darab a budapesti Szépművészeti Múzeum' féltve őrzött kincse. A pozsonyi városháza freskói Galli Bibién a nevét örökítették meg. A XIX. századdal lezárjuk e fejezetet. Festőművészeink életrajzát, alkotásaik címét, ho'éltét fölsorolnunk e helyen bár lehetetlen, meg kell jegyeznünk, hogy értékes festőművészet! alkotásokban vezetnek és művészetük termékei közül, nem egyet a külföldi képtárak legjelesebb alkotásai között emlegetnek. Idievonatkozólag felvidéki születésű festőművészeink közül, legyen e'ég megneveznünk ezt a díszes .névsort: Feszty Árpád (1856—1914.) Ógyalla, Komárommegye. Greggus Imre, (1859—1910.) Zayugróc, Trencsénmegye. Horovitz Lipót, (1839—1917.) Kassa. Abauj-Tornamegye. Karlowszky Bertalan, (1858—1923.), Munkács. Beregmegye. Keleti Gusztáv (1834—1902.), Pozsony. Pozsonymegye!. Madarász Viktor (1830—1917.), Csetnek. Gömörmegye. M e d n y á n s z k y László (1852—1919.), Beckó. Trencsénmegye. M a r g li t a y Tih'amér (1859—1922.) Jenke. Ungmegye. Munkácsi M i h já I y (1844—1900.), Munkács. Beregmegye. R os ko vit s Ignác (1807—1852.), Szalók. Zemplénmegye. . — 191 — 10