Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

test maradványait csontházakba gyűjtötték, hogy pedig emíékük ne vesszen el, a halott hozzátartozói díszes emléktáblákat készíttettek', melyeket aztán a templom falain helyeztek el. Mivel az epitáfiumok állításának szokása úgyszólván csak a protestánsoknál volt elterjedve, azért ezeknél s itt is leginkább a szepességi templomokban találjuk a legszebb, művészi szempontból legértékesebb példányokat. Hogy milyen tömegben voltak ezek * templomokban elhelyezve, arra nézve szolgáljon tájékozásul, hogy például magában a lőcsei Szt. Jakab templomban az alábbi emléktáblákat találjuk: Ger schne r G e r g e I y é - 1572-ből. — Thurzó Kristóf és' Szaniszlóé 1625-ből. — Thurzó Ádámé 1635-ből, — Rákóczy Pálé 1636-ból, — Rom bau er Mátyásé és Probst F r i glyesé 1640-ból, — J ó in i Tóbiásé 1658-ból, — Za bel er Jób Jelkészé 1664-ből, — Gross Pá I szobrászé 1668-ból, — Gerschner szenátoré 1672-ből. A legpompásabb epitáfium a német renaissance-stílusban készült, íremek faragású, festményekkel ellátott Greff-féle emlékmű. Viszont a legnagyobb, közel négy méter magasságú, hadi trofeumos keretű, az Erdő d'y Ádám grófé, 1668-ból. A Felvidékről a Magyar Nemzeti Múzeumba' három szép epitáfium került. Ezek: Ráthothy Gyulaffy Máriáé 1659-ből, Thököly István feleségéé, született Drugeth Máriáé 1625-ből és Széchy Györgyé 1643-ból. Mindegeik az említett családok festett és aranyozott címerével. Végül a főurak és egiyhfázi méltóságok családi címerei is bizonyságai a XV—XVII. századok szobrászati tevékenységének. Ilyen címerek például Szatmá ry György pécsi püspöké a kassai városHáza lépcsőcsarnokában. Késmárk város címere az ottani városháza kapubálványa fölött. Tamás erdélyi vajda vörösmárvány címere 1335ből taí gyöngyösi Szt. Bertalan templom déli oldalfalában. A zsegrai Pocs-címer Zsegrán a XIV. századból. A homonnai Dr u g e t h-címer a kassai székesegyház szentségházán a XIV. századból. Ugyanezen a S!z'ia p o lyta i és Gu t híji - O r sz á g-címer a XV. századból BüdU Mihály munkácsi várkapitányé 1564-ből a munkácsi várban. A T hőköl y-címer a késmárki vártemplom kapuzata fölött. A Thurzó k címere 1548-ból a trencséni várban. Hunyadi-címer a kassai székesegyházban. Ugyanez Lőcsén a Szt. Jakab templom Krisztus kínszenvedése oltár predelláján. Serédy-címer a bártfai Serédy-emlékkápolnán 1566-ból. M(árcz;y István címere az abaújmegyei Himl község templomában. Dubové János címere 1502-ből az árvaí várban. A P á I f f y - I I I é s h; á z y-címer 1609-ből a trencséni várban. Festészeti emlékek. A Felvidék ősi templom-festményeinek felkutatása, nevezetesen a képéknek a falak mészrétegei alól való kifejtése s ekként a végpusztulástól való megmentése, a legutóbbi idők munkája. Az eddigi — 184 — 10