Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

falába van illesztve, az érseket teljes főpapi ornátusban, az akkorikor szokása szerint bajusszal, szakállal, jobbjában díszes pásztorbottal,, baljában kapcsos bibliával, mellette patriafchalis kereszttel ábrázolja. Az alakos sírkő baloldalán, koronás oroszlánok tartják az elhunyt főpap családi címerét, főalakjával, az ágaskodó egyszarvúval. A nagyszombati székesegyház nem kevésbbé érdekes sírköve ar— fiatal korában elhbnyt homonnai Drugeth Györg'yé, ki előbb Bocskay mellett a protestáns; vallásszabadságért harcolt, de Pázmány érsek által katolikus vallásra téríttetvén, Bethlen Gábor, majd Rákóczy György ellen fogott fegyvert. Ez utóbbi seregei elől menekült Lengyelországba, hol 1620-ban halt meg. Holttestét Nagyszombatba hozták s itt a székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Drugeth oltárszerűen kiképzett vörösmárvány síremléke a templom jobb hajójának oldalfalába van illesztve és nemcsak a legnagyobb, de egyszersmind legpazarabb kiállítású, a székesegyház összes síremlékei között. Alkotója Herman Ábrahám bécsi szobrász volt. Bámulatos szépségű a bártfai Szt. Egyed-templom oldalkápolnájának falába illesztett síremlék is, mely a felvidéki legtöbb síremlék! anyagától, az esztergommegyei vörösmárványtól eltérőleg, májszínű erezett márványból 1549-ben készült és Serédi György kassai főkapitány emlékét hirdeti az utókornak. A restaurált kassai székesegyház fundamentomából és ősi, falából kikerült sírkövek közül megemlítjük még La rdus Tádé egrfc püspöki vikáriusnak 1516-ból származó, gót maiusculás sírkövét, továbbáiJohannes Antonius kassai orvos és felesége Cromer Ann a, valamint két gyermekük emlékkövét 1583-ból, úgyszintén Vencel

1 Márton kassai szenátor Katalin nevű feleségének sírkövét 1586-bólAz árvái vár ódon kápolnájának dísze a püspöki székét elhagyott és protestáns hitre tért Thurzó György remek síremléke 1616-ból. Harminc évvel később, Thurzó árvái síremlékének hű mását,, az 1648-ban elhalt lllésházy Gáspár, Trencsén és Liptó vármegyék főispánja, Bethflen Gábor hadvezére, majd III. Ferdinánd híverészére állították föl a trencsemi plébániatemplomban. A tarka márványból faragott impozáns méretű síremlék középfülkéjében áll az elhunyt főúr karrarai márványszobra, jobbjában gombos buzogánnyal, baljában német típusú egyenes karddal, díszített mellpáncéllal, vérttel, jelképezvén az egykori hadvezért, kinek neve kitörülhetetlenül él a Felvidék történetében. Lőcsén, a Szt. Jakab templom főhajójában, a szentélytől számított harmadik pillérbe falazva látható az 1594-ben meghalt ThurzóEI e k szepesi főispán renaissance motivumú alakos sírköve. Ugyanitt. Tb

;iurzó Szia n i szí ó nádor (1635), Thurzó János szepesi főispán (1558) és Thiurzó Kristóf szepesi főispán (1614) jó fenntartású alakos sírkövei. Késmárkon, a Thökölyek korábóf egyedüli síremlék Thököly Sebestyén feleségének, Dóczy Zsuzsannának renaissance-stílusú vörösmárvány koporsója 1596-ból. Ennek érdekes felirata többek', közt elmondja azt is, hogy a nagyasszony 12 gyermeket hozott ja* világra.