Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

A lőcsei Szt. Jakab plebánia-templom úgy nagyság, mint régi-; ség és a benne fölhalmozott műemlékek révén, a Szepesség leghíresebb szentegyháza. Főhajójának belső hossza 50-, hármas hajójának szélessége 22 méter. A főhajó magassága 19-, a mellékhajóké 15 méter. Térhatása az orgonakarzat felől nézve nagyszerű. Hajóját négyzetes alapú hat pillérpár három részre osztja. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A főhajó boltozatát tartó oszlopfejek rendkívül gazdag ornamentikájuak. Ügy látszik, a templom a XIII. században már készen állott. Legalább is erre vallanak egyes faragvány motívumai. Déli kapujának fődísze a fal síkjából ki nem ugró s bél leiében öt pár lefelé vékonyuló, kehely-fejü, remek faragású oszlop, melynek leveles, fonataiból torzképü álarcok merednek a szemlélőre. A kapu ívbélletét a gót stilust jellemző, csodás szépségű, áttört mértani művű faragványok díszítik. Orgonakarzata a templom legsikerültebb része. Hólyagos díszítésű, áttört művű kőkorlátja alatt csipkefinomságú lóhereíves frizpárkány húzódik. Az orgonakarzat alatt hosszú faragott stallumsor van elhelyezve, mely évszáma szerint 1492-ben készült. Műkincseiről, XIV—XV. századbeli festményeiről, szárnyasoltárairól, szoborfaragványairól, bronzműveiről, a falakat borító domborműves epitáfiumairól bár más helyen lesz szó, itt is hangsúlyozhatjuk, hogy falai között nem órákat, de heteket isi eltölthet az ember anélkül, hogy érdeklődése a legkevésbbé is csökkennék. Évszázadokon át fölhalmozott kincsei méltán sorozzák a Felvidék leghíresebb templomai közé. A Szt. Jakab templomon kivüi, Lőcsének egy másik értékes középkori temploma a Danch László comes által 1308-ban alapított háromn hajós, poligonál szentélyzáródású, keresztboltos minorita-templom, mely liídők folyamán lényeges átépítésen ment keresztüfl s ez eredeti alakjából kivetkőztette. Az i g I ó i Mária Mennybemeneteléről nevezett plebánia-templom mai alakjában körülbelül egykorú a lőcseivel. Belső hossza 28-, szélessége 16 méter. Ebből a főhajóra 8-, a mellékhajókra 4—4 méter esik. Építészeti szempontból értékesebb a lőcsei Szt. Jakab templomnál, térhatása azonban nem olyan grandiózus. Szentélye, tornya, újabb keletű. A XIV—XV. századbeli főhajó keresztbbltozatának zárókövei gazdag faragásnak'. A gerinceket tartó gyámkövek a leszelt élü, hasábalakú, (k iugró íéctaaozataikon levélfonatokkal díszített alapon nyugosznak. Főkapuja a Felvidék egyik legszebb ilyennemű középkori remeke. Ivmezejének domborműve Mária koronázását ábrázolja. A templom északi oldalához a XV. században épített kerekboltozatos Szt. Mihálykápolna csatlakozik. A c s ü t ö r tök h e I y i úgynevezett Zápolya-kápolnát a felvidéki csúcsíves építészét remekeként tarthatjuk nyilván. A kettős kápolnái 1473-ban Zápolya István nádor építtette és altemplomát a maga és családja sírboltjának szánta. Altemplomának karzata a csúcsíveskor? díszítőművészet egyik csodaalkotása. Áttört művű kőkorlátjához hasonló szépségűt még a nyugati híres dómóriások műemléker között ,is ritkán látni. Az idő vasfogától megrongált kápolnát napjainkban Steinhausz László építőművész restaurálta, A felvidéki csúcsíves építészetet illetőleg, — írja Pasteiner Gyula^ a kiváló műtörténetíró — kétségtelenül Kassát illeti az első hely.' — 154 — 10