Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

A bártfai Szt. Egyed

1 templom a XIII. században egyhajósnak( épült. Eredetileg a bártfai ciszterciek temploma volt. Helyébe a XV. század folyamán és pedig az 1448—1458. évek között, Miklós ímester emelt egy másikat. Ennek szentélyboltozata azonban valami? (szerkezeti hiba következtében megrepedt, miért is a város tanácsai 1464-ben új boltozat építését határozta el és a munkálatokkal a kassai idóm építőjét, István mestert bízta meg. A 30 'méter hosszú, 21 méter széles, három-hajós bazilika magassága a középhajónál 24-, mellékhajóinál azonban csak 10 Imiéter. A főhajót az oldalhajóktól, nyolcszögiű, fejnélküli, egyenlőtlen beosztású pillérek választják el. Szép elő-í csarnokát 1482-ben Orbán mester építé. Sugár, ízléses formájú tojr^ nyát 1486-ban Franklin Stemazek János auspachi mester fejezte be. Ha bekalandozzuk' Liptómegye tájait, patak mellé ült, erdőkbe rejtőzött, hegyekre- kuporodott apró falvacskáit, igen sok helyen találkozunk csúcsíves templomokkal. Érdekes megfigyelés, hogy ha maguk a falvacskák a völgytalpak hosszában, a patakok partjára telepedtek is, de a templomok csaknern miinden esetbjen a környékeifj uraló magaslatokra vannak építve.Közülük nem egynek, vastag, lőrésekkel ellátott kőrfalai vannak, például a s z e n t m i k I ó s i n a k, n é<m e 11 i p c s e i n e k, rózsahegyinek, s z! e n t m á r t o n i n a k, o k olicsnain^k. Háborús mozgalmak, belső zavargások idején, e falak közé menekült a falu népe, mert a kizárólag fából épült házak ilyenkor rendesen a tűz martalékaivá lettek. És még egy általánosan ész1 lelhető építési forma a liptói templomoknál: a szentélyek poligonál,, még pedig három oldalú záródása, mely szabály alól csak az öt dallal biró s z'lé esi templom képez kivételt. Egyenes szentélyzáródása mindössze öt liptói templomnak van: a s z!e n t p é t e rí n ek„ s z e n t k ú t ii n a k, t e p I a i n a k, m a r t i n c s e k i n e k és d

1 o, v a I I ó i n a k. Ebbe a csoportba tartozó templomok csillagos boltozatainak tartó középoszlopai nincsenek. Ezek helyett a hossz-hajó egy-egy ßilférsorral két hajóra oszlik. Ezen kívül a szentély és hajó boltozatának' gerincei, gyakran a falból kinövő pilléreken nyugoszinak, vagy díszes faragású gyámkövekkel vannak alátámasztva. A tornyok rendszerint a nyugoti hosszanti oldalon állanak. Négyoldalúak, erősek, több emeletesek és lőrésekkel vannak ellátva. A megye csúcsíves templomait három építési korszakba csoportosíthatjuk: a románból való átmenetibe, kifejlett csúcsívesbe és későbbibe. Átmenetiek pl. a liptó-szentmiíklósi, nagydobróczi, nádasfalvi. Fejlett stílusúak a németlipcsei, palugyai, szentmihályi, szentpéteri, rózsahegyi, teplai. A csúcsív késői korszakából valók: a szentandrási, doval lói, szenti ványi, szécsi, martincseki és a Korvin János által alapított okolicsnói, mely egyik legszebb csarnok-templomunk' a Felvidéken. Zemplénből megemlítjük a hatszakaszos, háromhajós, egyenes záródású sárospataki plebánia-templomot, melynek egyik déli támasztópillérén 1492. 'évszám olvasható. Továbbá a .hojmünnaiÜ, gáilszécsit. Beregből a háromhajós, háromkapus beregszászit. Máramarosból a m á r a m a r o s s z i g e t i t. Ugocsából a nagyszölliőisit. Borsodból a m i s k'

o I c-a vasit. Nyitrából a szakolcaï/t, V ái g ú j h e ! y i t, pri v i g y e i t, k ó s i t

r n é m e t p r ó n a i t, g a I g ó c i t, — 151 — 10