Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Ősrégészeti vonatkozások a Felvidéken

hatóvá. Innen, a hét -fejedelmi személlyel jött rokonságot Munkácsfalai, alá vezeti, hol a hazát keresők magnum áldomást tartanak és kissé! megpihennek, Munkácsról Ungvár fialai alá vonulnak. A táj ura, Labo rc, jövetelük hírére Zemplén vára -felé menekül, db utolérik és azt a vizet, melynek

1 partján felakasztják, örök emlékezet okáért Laboren a k nevezik el. Zemplénben Ond, Keteí és Tarcal nevü vezérek bekalandozzák a Tarcal-hegy 'környékét. Majd a Takta vize mentén Árpáddal Szerencsig vonulnak. Innen a Sajó vizéig, a sárosmegyei S ó vári g s útjukban Árpád fejedelem, kiválóbb vitézeinek, így Ednek és Edőmérnek, a Bodrog torkolatánál pedig Tarcafnak, nagyobb földterületet ajándékoz. ; Munkája XVIII. fejezetében a királyi jegyző eímomdja, hogy a magyarok köztanácsa Borsot, az Edömér fiát, erős hadakkal a Tátra h eigiyéig küldi és megparancsolja neki, hogy az ország őrizetére alkalmas helyen várat építtessen. A Bold'va vize partján így épül föl B oj rso d vára, melyet Árpád vezér Bors ispánsága alá rendel. A XXXI— XXXII. fejezetben elbeszéli, mint indulnak meg Árpád és vezértársai S z erein csrő I, mint kefnek át a Hernád vizén; Bön-> gyér, a Bors atyja mint vonul Győr (Diósgyőr) várába és fia a vár tartozékaival miként alakítja meg Borsod megyét. Majd tovább mennek. Árpád és nemesei útjukban fölkeresik a bor-4 so drne gye i K ácsot. Itt a fejedelem Acsádhak, az örsúr apjának, nagy területet ajándékoz, mefyen a mai Orsur várát építteti föl. Az Ege r vize közelében, S z i n h a l m o n, Árpádnak leveles színt emelnek, hogy fáradalmait kipihenje. Majd elérik a Zagyva vizét, tábort ütnek a Mátra erdejénél és meghódoltatnak minden népet, mely a Zag'yva vize és a S z ep es-erdő közt lakozik. A Mátra erdejében Ed és Edömér nyernek nagy birtokot. Itt unokájuk: Pata, egy romjaiban ma is meglevő várat épít. A kodex XXXIII—XXXVII. fejezeteiben, Gömör és Nóqrád várak megvételéről szó! a krónika. Itt Szoárd Kadocsa és Huba vitézked hek. Hőstetteik jutalmául kapják birtokba a vidéket. Majd szó esik az Ipoly és Gar aim

1 vizének átlépéséről, a zólyomi nagy kőerősségről, sa Z si t va és Nyitra vizén túí a Tormos patak fölött büszkélkedő Nyitra va váráról, melynek parancsnokát, Zobort, a vár közelében emelkedő hegyen akasztják föl. Aztán a Vág völgyében nyomulnak tovább. Beveszik Sempte, G a lg ó c, B o Ion d ó c. Bán, T rémeséin várait. Innen a Morva vizéig kalandoznak, majd a Felvidék' elfoglalása után átkelnek

1 a Dunám, hogy ott fejezzék be országszerző harcaikat. Bár Adorján püspököt az újabbkori oknyomozó történelem élénk' fantáziájú, regélni szerető krónikásnak tartja, azért még sem lehet tőle előadásának hitelességét teljesen elvitatni. Sokban igaza van. Sok dolgot helyesen látott és rögzített meg, s ha nem tekintjük a meqleva nevekhez eseményt kitaláló hajlandóságát, hűség dolgában nem áli a középköri krónikások mögött. Azokon az útvonalakon, melyeket több mint hétszáz év előtt, a honfoglalók, útirányaként megjelölt, az utolsó 60—70 év folyamán több helyen megtalálták a honfoglaló magyarság',' kétségtelen sírjait. E tekintetben tehát igazolva van. Kizárólag a Felvidékre szorítkozva, aláb— 138 — 10