Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék érdekesebb barlangjai és szurdokvölgyei

pitoskéz szögezte volna fö! a mennyezetre. E cseppkőalakzat találó neve : T r ó n k ,á r p i t. Inner, egy kerek, ablakszerű nyílás másik járatba vezet, melynek stalaktitjai Orgonára emlékeztetnék. E formáció alapját egy vaskos, szélesen terülő stalagmit asztal képezi, s e föiött helyezkednek el a rövidebb-hosszlabo csapok, oszlopok mint a gondosan épített orgonáé. Az Orgona mögött egy meredeken emelkedő folyosó következik. Bejáratánál két hatalmas, több méter átmérőjű cseppkő oszlop áll. Ezek egyikét Krisztus sírjának, a másikat Mária szobrának nevezik. Az egyre bővülő és szépülő járat innen a Sekrestyébe, majd a Nagy templomba vezet. Ebből nyílik a barlang legszebb része, a Szívkamra, melynek összenőtt, oszlopokká, pálcikákká, rostokká, üregekké alakult stalaktitjei és stal ágin i tjei, a szívkamrák trabekuláris izmaihoz hasonlítanak. A Nagytemplomba visszatérve, ebből egy másik, kb. 50 méter hosszú, keskeny és alacsony járat következik, melynek egyes részeiben csak hasoncsúszva iehet tovább jutni. A sikátor zsombolyban végződik, ez pedig valószínűleg! egy még mélyebben fekvő barlangba nyílik, dé ez jelenleg járhatatlan. , A föntebb említett Kisterem bal falán is tátong egy sikátor-száj. Alig lép ebbe az ember, mikor egy kútszerűen beméíyedő zsomboly állja útját, melybe leereszkedve, a barlangvilág egyik legfélelmesebb részébe lép. A talajt hatalmas kőtömbök és apróbb törmelékhalmok fedik. A tetőről tízmázsás sziklatuskók függnek. Az alattuk járó pillanatig sem lehet biztos abban, högy a roppant sziklák a lépések rezdülésétől nem zuhannak-e alá s nem morzsolják-e szét? De a barlang e legmélyebb részébe való leereszkedés megéri a fáradságot és a kockázatos veszélyt, mert amlit itt fát, az még a híres cseppkőn barlangokbari is ritkaság. Ugyanis az itt található cseppkövek nem a [megszokott oszlop, jégcsap vagy fügigöny alakúak, hanem fürtösen összeálló óriási bogyók, miért is igen találóan nevezték el a barlang; eme részét Szőlőhegyek termének. A jászóvári Takács Menyhért-barlang a kevésbbé ismertek közé (tartozik. Ha ennek is akadna egy Kessler Húgója, mint a Baradlának, ki tudja, nem lehetne-e azt is világcsodává fejleszteni? i * I ' ' V ' Gömörnr.egyének a Baradián kívül másik nagyhírű látványossága, a D o b s i n a i jégbarlang. A vidék, melynek központjába esik, csodálatosan szép. Köröskö rül tízezer holdakra terjedő fenyvesek. Remek, virágtól tarka tisztás hegyoldalak, irtások, rétek, melyeken ott díszlik a kék harangvirág, az ernyős, kövérleve'ű sárga, lila, vagy fehér pártájú kankalin, a bókoló, lilakék, rojtos pártájú cafrangvirág s az alhavasi réteket ellepő tárnics. Az erdószélekbői kivirít a vérvörös gyűszűvirág, a mészsziklákat megülő ernyős virágú athamenta, tarkítva a fehér jés sárgapártájú sziklaigyönigyikével. 'Az ösvények mentén ott kucorog a sárgafürtű boszorkányfű s a ritkás erd'ők' kövecses talaját pirosra festi a havasi — 92 — .1