Rácz Olivér: Fekete angyal – válogatott versek 1937-1980

Fekete angyal - Újkori óda Jannus Pannoniushoz

ÚJKORI ÓDA JANUS PANNONIUSHOZ Világ hull el, s nyomán új világ támad: így volt ez mindig múlt idők során. Janus Pannonius Bús bujdosója hódoló korodnak, lelkemnek társa s messzi őse te, megkésett soraim hozzád zokognak, arany napodnak hű szerelmese. Te ismerted a tarlók zúzmaráját, a rideg léptű, vad magyar telet, a párás szájak nyers káromkodását, a varjakat a tar mezők felett. És ismerted a súlyos ónkupákat, a veres arcok durva röhej ét, s ha az uraknak préda kedvük támadt, a rozsdás kardok bárgyú zörejét. És ismerted a percek szent varázsát, a villanó élet pompás tüzén a múló lélek riadt lobbanását s a halál csókjának fanyar ízét. Te már feledted zord Pannóniánkat: a mély Dunának zajló partjait, hol régi könnyid örök gyöngyre váltak, s immár igévé lettek panaszid. 38