Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Pórlázadás Rudnóvölgyben

Pórlázadás a Rudnóvölgybeit. A sebesvizű Belanka felső partvidékét Rudnóvölgynek is nevezik a hasonnevű községek, mint Rudnó és Rudnó-Lehota után. Lebilincselő szépségű, igéző vidék ez, oly szakasza a Nyitravölgynek, melyben csak áhítatos lélekkel járhatunk. A vadregényes patakparton csupa régi nemesi község sorakozik fel egymásutánban s varázsos, ódon atmoszférába sűrítik az erdők illatát az évszázadok patinájával. Rudnó, Divék-Jeskófalu, Divék, Beznák-falva, majd Divék-Ujfalu, mind ősi nemesi családoktól nyerték nevüket, illetve kölcsönözték azoknak nevüket. A Rudnóvölgy volt ugyanis ősi fészke a 108 ősmagyar törzs egyikének — a Divék-nemzetségnek s az itt megbúvó községek majd mind ennek a különböző családokba bomlott ősnemzetségnek emlékét idézik. A Rudnayak, Rudnyánszkyak, Divékyek, Beznákok, Ujfalussyak — éppúgy mint a később délebbre költözött Bacskádyak, Bossányiak, Csermendyek,Jókuthyak, Majthényiak, Koncsekek, vagy Motesiczkyek — mind a Divék-nemzetség leszármazottjai s birtokaikat nagyobbrészt máig is megtartották a nemzetség ősi fészkében. A rudnóvölgyi családok tehát majd mind atyafiai egymásnak s így érthető, hogy az a történelmi monda, mely a divékujfalusi kastélyhoz fűződik — épp „családi háborúban" leli történelmi gyökerét. Divékújfalu — régi nemesi község a Rudnóvölgyben — mely ma Szomorfaluval egyesült. Már 1272 előtt szerepelt Divecska néven s a fölötte húzódó hegyekben kőkorszakbeli cserepeket találtak. Templomát — antik jellegéhez hűen — kőfal veszi körül akárcsak Handlován s a falu nevezetessége is régi épület: a furcsa várkastély. A divékujfalusi kastélyt majd két évszázadon át