Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)
Pórlázadás Rudnóvölgyben
építették tulajdonosai s valóságos erődöt alkottak belőle. Várárkok és sáncok övezték a kastélyt, mögöttük ágyúkkal megrakott és lőrésekkel szaggatott bástyafal húzódott s nem hiányzott ebből a „várból" még a fegyvertár és puskaporos torony sem. 1200 várvédőt fogadott magába s tornyából az ágyúk állandóan a falu felé fordultak csöveikkel, mintha tudatában voltak volna, hogy a kastélyt majd egyszer innen a szegény, nincstelen pórok részéről fenyegeti veszedelem. — Jobban szereltük fel kastélyunkat, mint bármelyik nyitravölgyi várúr — emlegették büszkén a „vár" gazdái, az Ujfalussyak s valóban irigyelt lakhelyük volt a furcsa divékfalusi kastély. Nem csoda, hogy a XlX. század elején atyafiaik a Rudnayak emeltek igényt a különös kastélyra és tartozékaira. Előkutattak messze földön híres családi archívumukból néhány régi okmányt s tulajdonjogi igényt támasztottak a kastélyra — a hétszemélyö táblánál.*) Az ujfalusi kastély — vitatták a Rudnayak — sohasem képezte az Ujfalussyak jogos tulajdonát; az Ujfalussyak hosszúéves birtoklását legfeljebb birlalásnak lehet tekinteni. A jogcím nélküli birtoklás ellen a hétszemélyű táblához fordulunk jogsegélyért! A hétszemélyű tábla ülésén maga a nádor elnökölt s a bíróság a hiteles Rudnay okmányok alapján el is döntötte a pert. A Rudnayaknak adott igazat. Ezután már csak a királyi exekútori bizottságnak kellett a helyszínre kiszállnia, hogy a visszaítélt kastélyt és tartozékait visszajuttassa a Rudnayaknak és őket birtokba iktassa... — Hát ez nem fog megtörténni ! — határozta el a a kastély tulajdonosa Ujfalussy Gabriella bárónő, midőn hírét vette az Ítéletnek. — Ezt a kastélyt az Ujfalussyak kezdték építeni s aki a kastély építtetését a XV. század derekán befejezte, az is Ujfalussy volt. Most persze jól esnék a Rudnayaknak beleülni — a készbe! Miért nem támasztottak igényt akkor, mikor még híre-hamva sem volt *) Az okmánytár gazdágiágára jellemző, hogy mikor a Rudnay c/a Ujfalussy per véget ért; — a szóhagyomány szerint — tizenkét hatökrös szekér szállította vissza az okmányokat Budáról Divékujfalura.