Csanda Sándor: Első nemzedék
Az elbeszélő irodalom - Szenes Piroska
a végén megállapítja róla, hogy a regényben jóformán egyetlen szó sem esik arról a nagy változásról, mely a felvidéki társadalomban éppen az elszakítás következtében végbement. Ha valaki, aki a szóban forgó regényt olvasta, azt vetné közbe, hogy erről a változásról van szó a regényben, hogy továbbá a regény tárgya egy kis felvidéki faluban elő kis tót parasztlány élete, akiben igazán kevés lelki változást idézhetett elő az elszakítás, hogy továbbá az író nyilvánvaló szándéka volt objektív, politikától nem színezett képben megmutatni a szlovák falusi nép életét, hogy végül nem egészen hazafiatlan dolog, ha magyar író szeretetteljes és megértő érdeklődést tanúsít a tőlünk, hajh, elszakított nép életformái iránt — akkor ennek a túlságosan jól emlékező olvasónak nem mondhatunk mást, mint hogy a hazafiság nem azonos azoknak az irredenta frázisoknak a trombitálásával, amelyeket nyilván már azok is unnak, akik trombitálják őket. A csehszlovák hivatalos álláspontról maga az írónő tudósítja az olvasóközönséget Dupla hazaárulás című kis közleményében, szellemesen mutatva rá arra a tényre, hogy a mindkét oldalról emelt nacionalista vád éppen az ő tárgyilagosságát bizonyítja e kényes nemzetiségi kérdésben: A Magyar írók Sátorában védelmet találtam arra a bűnömre, amelyre r. r. szerint „Istennél sincs bocsánatÉn csak annyit jegyzek még meg, hogy csehszlovák honosságú magyar író létemre abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy duplán követhetek el hazaárulást. . . Szóban forgó regényeimet a szlovák cenzúra kitiltotta Szlovenszkóból azzal az indoklással, hogy hősnőjét mint a szlovák nemzet tagját kedvezőtlen színben tüntetem fel, és egyáltalában becsmérlő módon nyilatkozom a szlovákságról. Becsületes objektivitásnak nem lehet szebb igazolása, mint ha egyszerre támadja meg mindkét oldali képmutató sovinizmus. Meg vagyok elégedve. (Nyugat 1931. II. 256.) A lírai és drámai motívumokban gazdag mű a XX. századi magyar epika klasszikus alkotásaival tart rokonságot: Kaffka Margit regényeivel, Kosztolányi Édes Annájávai és Móricz Árvácskájával. Hasonló „valóságélményre" támaszkodik, mint Móricz Zsigmond Csibe-novellái, s Szenes Piroska életének néhány motívumát is felismerhetjük benne. Bizonyára az írónő az a Pesten tanuló okos kisasszony, akiről anyja így nyilatkozik: Az csak a nagyszerű lány, már kiskorában is milyen okos volt, és milyen tehetséges! írónő Pesten, gyönyörű szép történeteket ír. A regényből 172
