Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Kaczér Illés

magyar nyelvű irodalmat gyarapítja Tel Avivban kiadott szépprózai alkotásaival: Ne félj, szolgám, Jákob (1953), Jerichó ostroma (1954), Három a csillag (1956), Kossuth Lajos zsidaja (1956). 1926-ban a kassai Renaissance Könyvtár adta ki Dr. Hulla című elbeszélésgyűjteményét. A kis füzet Kaczér néhány rövid, kezdetleges elbeszélését tartalmazza. Elbeszélésein újságírói rutinja látszik: kedveli a váratlan, szenzációszerű fordulatokat, külföldi utazásaiból merített témákat stb. Kaczér fő művét, Ikongó nem hal meg című kétkötetes regényét 1936-ban adja ki a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság. (A mű első változata 1933—34-ben folytatásokban jelent meg a Magyar Újságban Fekete tragédia címmel.) Hőse, Ndzsangézi, a kongói néger Párizsba kerül, s cipőtisztító lesz. Véletlenül megismerkedik egy amerikai milliomos lányával, Annabelle-el, aki férjhezmenetele előtt Párizsba jött magát „kitombolni". A lánnyal együtt Ikongó is modellt áll egy francia festőnek, aki igazi barátjává válik. Ikongó tragikus vágyakozással beleszeret a milliomoslányba, s az apa által fogadott magándetektívek fenyegetésével sem törődve, utánamegy Amerikába is, s ott meglincselik. Mindez a rendkívül szerteágazó cselekménynek csupán fő vonala; a könyvben rengeteg szerelmi kaland, számos politikai probléma, költői részlet, afrikai rege is van. Sándor László a Korunkban közölt kritikájában találóan állapítja meg a könyvről: Kár, hogy Kaczér nem tudta levetkőzni munka közben az újságírót. A zsurnaliszta szenzációhajhászásával igyekezett a regényt lehetőleg az első sortól az utolsóig érdekfeszítővé és izgatóvá tenni. Szinte látszik rajta, attól tartott, hogy unalmassá válik, és az olvasó érdektelenül leteszi a könyvet. Persze vannak pozitívumai is a könyvnek. Sikerült alakot rajzolt Kaczér Rebekában. Nagyon rokonszenves és elhihető. Ügyesen állítja be a feketék alacsonyabbrendű érzését a fehérekkel szemben. Ndzsangézi lélekrajzának ez a része valóban megkapó és találó. (1936. 987—<8.) A néger hős tragédiájának ábrázolásával az író kétségkívül a fajelmélet és fasizmus veszélyeire akart rámutatni. A négerüldözés, a gyarmati felszabadító mozgalmak és tüntetések bemutatásán kívül a mű néhány részlete a hitleri fasizmust is érinti. A regény dinamikus pergésű, csupa mozgás és cselekmény, az egyes fejezetek gyakran filmszerűen váltakoznak. Mondanivaló229