Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Kaczér Illés

jának számos motívumát olyan történelmi jelentőségű események teszik ma is érdekessé és aktuálissá, mint például az afrikai négerek függetlenségi harcai. A mű számos fejezete — főként az Amerikában játszódók —• a detektívregényekre és szenzációhajhászásra emlékeztet. Meg kell még említenünk Kaczér Illés figyelemre méltó, kötetekre terjedő, antifasiszta publicisztikáját. Egy új műfajnak, a szociális mesének is kiváló képviselője az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmában. Meséit 1937-ben két kötetben gyűjtötte össze: Kőtojásból kőmadár; Gödölyét, gödölyét. A mesék főként felnőtteknek szólnak, de az utóbbi kötet mondanivalóját az ifjúság is könnyen megérti („mesék mindenkinek"). A Kőtojásból kőmadár antifasiszta meseciklus, főhősében, Márványcinegében Hitlerre ismerünk: Még bajusza is volt bizony, döf ős kis pamacs az orra alatt. A Gödölyét, gödölyét kötet a címadó íráson kívül még öt szociális mesét tartalmaz: Aztán, Erre és Nahát; Tepsitalp király ; Óriáslátó; Mese a szomorú repülőgépről; Mit látott Ramofru Nincstovábbországban. Kaczér rendkívül szellemes, könnyedén mesélő író, de meséinek van egy jellegzetes hibája is, atúlkombináltság: az apró helyzetek és stilisztikai fordulatok nagy száma, zsúfolása gyakran bonyolulttá teszi a mesét. A két mesegyűjteményt az egyik legnevesebb szlovákiai magyar festőművész, a somorjai Prohászka István pompás illusztrációi díszítik. Kaczér szociális meséit is a csehszlovákiai magyar irodalom haladó hagyományainak értékes részeként tartjuk számon. Kaczér Illés színpadi művei közül A füstöt 1909-ben játszották a szatmári Városi Színházban és más színpadokon is. Megjött a Messiás és Gólem ember akar lenni című drámái a kolozsvári Nemzeti Színház műsordarabjai voltak 1921-ben és 1922-ben. Sziámi ikrek című burleszkjét sikerrel mutatta be a pozsonyi magyar színtársulat 1925-ben. 230