Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Vozári Dezső

küzdenek. Mindkettőjüket a haladás, az emberiség jobb jövőjének akarása fűti. Szoros fegyverbarátságot kötnek, amit előmozdít az is, hogy munkahelyük azonos. Előbb a prágai Magyar Vasárnap, majd a Képes Hét szerkesztőségében, később pedig a pozsonyi Magyar Újság című napilap redakciójában dolgoznak együtt. Prága a maga mozgalmas, nyüzsgő életével, Nyugat és Kelet felé kitárt ablakaival szinte vonzotta Kelet-Európa vezető elméit, az újra vágyó értelmiséget és az emigránsokat. A kultúrák e metszőpontja kitűnő startul szolgált Vozári Dezsőnek: érdeklődési köre kiszélesedett, új távlatokat kapott. Csaknem egy évtizedet töltött itt^ sok-sok benyomással és élménnyel gazdagodva, új eszmékkel megtermékenyülve. Amikor képszerkesztői állását — a jobboldali politikusok mesterkedése! következtében — a Prágai Magyar Hírlap érdekeltségéhez tartozó Képes Hétnél elveszti, 1933 tavaszától áttelepül Pozsonyba, ahol a Dzurányi László és Győry Dezső szerkesztésében megindult demokrata szellemű és egyre határozottabban antifasiszta Magyar Újság belső munkatársa lesz. A Pozsonyban töltött évek legaktívabb, legtermékenyebb korszakát jelentik. Ismét kötött formában írt versei sűrűn jelennek meg nemcsak a Magyar Újság hasábjain, hanem más lapokban, folyóiratokban is: a Magyar írásban, Magyar Figyelőben, a Tátrában és másutt. A budapesti Újság 1933. évi karácsonyi száma egész versciklust közöl tőle. Mint publicista és kritikus is igen termékeny. Bekapcsolódik a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, a Pen Club, a Szovjetbarátok Köre, a Magyar Demokrata írókör munkájába. A Szép Szó szerkesztőinek csehszlovákiai előadó körútja során rendezett esteken Vozári olvasta fel József Attila írását, és ő vezette be az esteket magyarul és csehül. Cikkeket ír a kisebbségi magyarság kulturális kérdéseiről, köztük igen gerincesen a magyar iskolaügyről. Cseh és szlovák költők verseiből fordít, hatékonyan ápolva a kulturális kapcsolatokat, sajtó alá rendezi az elmúlt 10-12 évben írt verseit, amelyek Szebb a sziréna címmel 1935-ben napvilágot látnak Pozsonyban. A fasizmus uralomra jutása után a faj üldözés következtében emigrációba kényszerült; a második világháború idején Lembergben találták a szovjet csapatok, s ezután csatlakozik a Szovjet70