Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Földes Sándor

és tettet szuggerált belénk, és aki immár évek óta hallgat. Most ez az előszó: az első életjel. És ez az előszó aztán magán viseli az elnémulás, a félreállás összes hátrányait, hibáit. Földes számadást tart a szlovenszkói magyar írás felett. Kiindulópontja — „a szlovenszkói első írói gárda csődje teljes" —• hamis, mert generációs és zavaros megállapítás, és a végkonklúzió: a szembeállítás, felhívás a húszévesekhez ezt a hibát csak fokozza. Földes nem látja, hogy a frontok másképp fejlődtek f el. Van polgári irodalom, és van immár Szlovenszkón is szembeállíthatóan: proletárforradalmi irodalom, és ha csődről lehet beszélni, akkor az csak a polgári, a független irodalom csődje. Tény, hogy Földes 1933-tól már a kormányt támogató Magyar Újság állandó munkatársa. A változás, bizonyos „lehiggadás" mellett azonban azt is látnunk kell Földes későbbi költészetében, hogy lényeges, alapvető jellemvonásai megmaradtak: továbbra is expresszionista szabad verseket r, melyből hiányzik a hagyományos költemény zenei ritmusa (képei nagyrészt vizuális metaforák). Nem fordít hátat a szocialista eszmeiségnek sem, csak a jelszavas lázítás, a dobpergetés, csatába hívó kíirtharsogás helyett az erősebben gondolati, a szocialista perspektívát szem előtt tartó bölcseleti lírát teremti meg. Példaként idézhetnénk a Tenger a Dunán című költeményét, mely egészen más formában, de ugyanazokat a gondolatokat szólaltatja meg a Duna menti nemzetek torzsalkodásáról és egymásrautaltságáról, mint József Attilának A Dunánál című verse. A költemény megértéséhez kell, hogy az expresszionista stílusban egyes kifejezések (pl. jelző és jelzett szó) gyakran szerepet cserélnek, a metaforikus szóképek sokszor groteszkek, logikátlanok vagy bonyolultak. (Ezt kisebb mértékben Forbáth és Fábry szóképein is észrevehetjük.) A „fejtetős századok" értelme felfordult, fejük tetejére állított századok, „az ember véres nevét gyáva dobra húzva" kifejezést így lehetne értelmezni: az összefogás helyett gyáván egymás ölését hirdették. Természetesen nem lehet az expresszionista költői képeket szó szerint „lefordítani", hanem képszerűen kell megérteni a vers mondanivalóját. Ha arra gondolunk, milyen fontos lett volna a Duna menti nemzetek összefogása a fasizmus ellen a harmincas évek második felében, könnyen meg tudjuk érteni a következő versrészietet: 5 65