Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Győry Dezső

víz, kő, test, lélek — egy élet része: vallom nagyon nagy áron, mért uszított hát ez élet ellen papom, tanárom?! A felszabadulás utáni szlovákiai magyar lírában Bábi Tibor jutott el a nemzetköziségnek ilyen jellegű megfogalmazásához, ami bizonyára abból fakad, hogy a kisebbségi költő helyzeténél fogva, „saját bőrén" tapasztalja a nemzeti korlátok káros voltát, s a nemzeti kérdés megoldását az internacionalizmustól várja. Győry magyarságversei azt is igazolják, hogy a helyes internacionalizmus nem a nemzeti kérdés eltussolásából, lebecsüléséből fakad, hanem a minden síkon érvényesülő nemzeti egyenjogúság magvalósításából. A kapitalista életforma tehetségnyomorító sajátosságát megkapóan ábrázolja a költő a Királyfiak az utcasarkon című versében. A csehszlovák bürokrácia elsősorban a szolgalelkeket juttatta álláshoz, a tehetséges, Önérzetes magyar értelmiségi ifjúság sorsa megalázó állástalanság, koldussors. Bundák fölött ropog az idegen szó, j s a sarkon / összeszorított foggal, vértfagyasztó / nembánomsággal egyet-egyet köpnek / a fiaink, megátkolt életünk / királynakszült koldus mártírjai. A költő szerelmi lírájában főként a testi vágy, a nőt kívánó érzékiség szólal meg: Leszállva megülnek egy nagy hegyen, estefelé lett, s lenn alszanak az emberek: pihennek; fönn, mint a víz részei, eggyékeveredve ölelnek és csókolják egymást: magukat örökkétől a jó s a rossz ... a napban, a ködben, a szélben. Másutt azt is kifejezi, hogy a szerelemben nem. a monogámia híve: válogatós: Nem kérem: érts —- nem bánom: szidsz-e engem, ezt más kérdezze s mással számolom — soké vagyok, de örömöt csak egy ad: voltál te is ez egy. (Virágénekféle) 1933 és 1938 között Győry mint a Magyar Újságfelelős szerkesztője (ugyanakkor a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniójának elnöke), lapja hasábjain tervszerűen helyet adott a sarlós fiataloknak, a baloldali és kommunista íróknak is. Támogatta az értelmiségi fiatalság kulturális népfrontját. Felkarolta a haladó szellemű 39