Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Győry Dezső

egyetemi hallgatók Petőfi-körének, Eötvös-körének és Táncsicskörének munkáját. A fasizálódás, az Új Szellem című folyóirat ellensúlyozására 1937-ben Vozári Dezsővel együtt megalakította a Csehszlovákiai Magyar Demokrata írókört, s ennek elnöke lett. Költészetével és publicisztikájával 1938 őszén az irredentizmus látszólagos győzelme idején is gerincesen kiáll eszméi mellett: a fasizmus, az antiszemitizmus és a reakciós irredentizmus ellen (A jel, Lármafa, Két testamentum). „Kardos humanista" költeményekkel reagált a fasizálódás európai jelenségeire. (Például: A Marx-ház ostromakor, Az ember tragédiája.) A hegyek árnyékában című verseskötetével a csehszlovákiai magyar valóság közelébe kerül. A nacionalista uszítások idején megértéssel énekel a szlovák dolgozókról. Testvéri átérzéssel ábrázolja a cseh kapitalizmus okozta szlovák munkanélküliséget Masa, az elhagyott gyár című versében: A vaskutyák rozsdásra váltak, foga van január fagyának, a Szitnyától a Pólómig a gyárak állnak, állnak, állnak. Lenn tétován emberrögök, de kohó, zúzó nem dörög, jégből halotti lepedő alatt a Rima hömpölyög. A költőnek 1957-ben Budapesten kiadott válogatott verseit (Zengő Dunatáj) ismertetve írja Kovács Endre: Győry több, mint pusztán a kisebbségi sors énekese, habár lényének ez a kisebbségi élményvilág a legdöntőbb meghatározója. De ő mindenekelőtt költő, mégpedig a nagy nemzeti költészet misztériumának lázát magában hordozó költő, kinek tekintete tudatosan irányul az egész magyarság aggasztó létkérdéseire. Ő mindenkor az egész nemzetet látta maga előtt, s bár jómaga a középréteg küldötte, azonosította magát a legelesettebb rétegekkel. Ifjú éveinek nagyot akarása, hősi 40